3 nap Grúzia (Tbiliszi-Gori-Mtsketa-Kutaiszi) :

Augusztus közepén leakciózták a Kutaisi repjegyeket november végére december
elejére sok dátumra.Foglaltam is azonnal december 02-től december 06-ig.A
felkészülésnél már látszott hogy ez a szűk 3 nap sok mindenre nem lesz elég,
(pl. át ugrani örményországa.)de jó időbeosztással tartalmassá lehet tenni.

Nulladik nap : Egy ismerősöm által autóval ingyen felhoztak Ferihegyig. A
gépem 23 óra 50-kor indult Ferihegyről a B2-es kapuról W6 2247(4090 wizz pont)
majdnem teltház a jegyem 10b-re szólt,a felszállástól,a leszállásig az utat
végig aludtam.(Így a fedélzeten történtekről beszámolni nem tudok )

Első nap : Kutaisi reptere  tényleg nagyon kicsi.Az útlevél ellenőrzés gyorsan
ment.Az órát előre csavartam 3 órával.A földi oldalon a Georgian busz
standjánál a wizzair-től vásárolt Airport -Tbilisi kinyomtatott transzfer
jegyet ( 2200 wizz pont) becserélték igazi jegyre.(helyben véve 20 lari )A
Liberty bank kihelyezett standjánál euro-t váltottam larira 2,64-es
keresztárfolyamon.A buszról már csak én hiányoztam 06óra 20 perckor
elindultunk Tbiliszibe.10 óra 20 perckor érkeztem meg a Szabadság térre.(szt.
György a sárkánnyal oszlop régen itt egy Lenin szobor állt )Az idő kellemes
meleg volt. A Kura (Mtkari) folyó felé vettem az irányt gyalogosan,átvágva 2-3
utcán (útba ejtve egy pékséget ismerkedve a hacsapurival.)A parton nem volt
messze a Béke hídja.  Csodálatos látvány volt a körben látható nevezetességek:
Kartlis Deda (Grúz anyácska szobra ),Narikala erőd, Rikhe park és
zenepalota,Parlament,Sioni katedrális,Metheki templom Vaktang szobával .A
Rikhe mellől indult a libegő fel a Narikala erődhöz 2 laris metrókártyával 1
lari/menet (nekem a pénztáros hölgy 3 larit mondott menetenként,de így végig
meg volt a metrózáshoz szükséges fedezet.)A libegő 5 perc alatt felért
csodálatos panoráma nyílt a városra amit csak a másnapi Mtatsminda hegyi
panoráma tudott überelni. A Narikalán testközelből lehetett megcsodálni a
Kartlis Deda-t az ottani szabadságszobrot és az erődöt. A hegyről lefelé
gyalog mentem és betértem a hegy oldalában lévő kis templomba ahol éppen
liturgia volt.A hegyről kanyargó kis utcácskák végén már ott várt a Metheki
temlom Vakhtang szobrával.Innen a Sameba szentháromság templomába mentem
utcai árusok tömegén keresztül.A templom még nem készült el 2004-es átadása
óta folyamatosan készül,de így is monumentális.A domb tetőről lefelé a
parlamenthez akartam menni,de két oldalról le van zárva,nem lehet előröl
megnézni csak a domb aljáról. a környékbeli házak olyanok voltak mint amiket
bomba találat ért ,de csak le voltak amortalizálódva. Tovább mentem lefelé és
Rikhe parki zenepalota felső bejáratánál találtam magam az ablakon
bekukucskálva jól látszott hogy az épület belül teljesen üres,nem volt benne
soha semmi,olyan érzésem volt hogy nem maradt pénz befejezni.A Baratashvili
hídhoz értem innen kezdődött az óváros a táncoló grúzok köztéri szoborral amit
a bábszínház mesebeli óratornya követett a Shavteli sétáló utcán,majd
Anchiskhati temploma és a Patriárka háza,Sioni katedrális,Zsinagóga,nem volt
messze a török fürdő mely belőlröl szép világoskék csempékkel volt
kirakva. Jumah mecset, Orbeliani fürdő ami felújítás alatt volt, mögötte
megtaláltam a vízesést.Innen a szabadság térre mentem ahonnan metróval a
Garamishvili metró állomásig mentem amihez 6 perc sétára kelett volna lennie
(volt az 15 perc is) a Lemon Guest House -nak bookingon foglalva 8 lari/éj egy
sokkal jobb szobát ajánlott fel a másnapos házigazda ezért 1 larival
megemeltem a szállásdíjat.Nem sokkal utánam érkezett a szállásra 2 fő magyar
honfitársam Peti és Kriszta akikkel hamar jó barátságba kerültem, így együtt még
este visszamentünk a városba éjszakai városnézésre.A jó hangulatot fokozta egy
üveg grúzbor (természetesen empirikus alapon) Remekül aludtunk reggelig.

Második nap : Reggel metróval elmentünk a Didube metró állomás melletti
buszpályaudvarra ahol én félórás várakozás után (előttem vágódtak be az előző
taxi utolsó helyére)   elindultam 5 lariért személyautóból kinevezett
marsrutkával Goriba.(barátaim David Gareja felé vették az irányt) Goriba kb.75
perc alatt értünk, Időnként eleredt egy rövid hózápor,de kellemes volt a
hőmérséklet .A stadionnal szemben tett ki a marshrutka onnan a Sztálin
sugárútra mentem aminek végénél megtaláltam a Generalisszimusz vasúti
kocsiját, muzeumát, köztéri szobrát, és szülőházát (feltehetőleg itt
született) A Gori várat megkerülve mentem vissza a marshrutka állomásra ahol 15
perc várakozás után vissza tértem Tbiliszibe. Átszálltam a  Mstketa-ba  tartó
járatra ,ez már nagy busz volt 10 perc alatt nulláról megtelt.Tariffa 1 lari a
busz meletti pénztárnál fizetve.A sofőr Svetinikoli-nál megállt és bemondta a
megálló nevét,innen 1 percre volt a katedrális lementem a folyó partra,
ahonnan gyönyörűen látszott a túlsó parton lévő hegyen a Vjari temploma.Miután
megnéztem a part menti nyitott imádkozó kápolnát utána bementem a
Svetinikoliba.A nevezetes sírok és ereklyék a csodálatosan megmaradt templomi
festmények után a közeli Samtavro temlomába mentem.A templom előtt volt a
marshrutka buszmegálló visszafelé 5 perc várakozás 1 lari sofőrnél fizetve.A
didube piacnál tett ki ahol megvásároltam az itthoniak részére a csurcselát (
mustkolbász :) ) Tbilisziben első nap már nem volt időm a Mtatsminda hegyre és
vidámparkra ezért elmentem metróval a Didube-ról a Szabadság térre ahonnan
néhány utcára volt a fogaskerekű állomása.A megközelítés nehézségét a nagy
emelkedő okozta,de így is hamar ott voltam. A fogaskerekűre a belépő 2 lari
volt plusz 2 lari a mágneskártya  ára. (itt nem volt jó a metró kártya.)A
fogaskerekű félúton megállt egy hegyoldali templomnál,utólag bántam hogy nem
szálltam ki megnézni. A hegy sokkal magasabb, mint a Narikala a panoráma is
lélegzetelállító. A hegyen lévő vidámparkban csak akkor kell fizetni ha
felülsz valamire,én az óriáskereket szerettem volna kipróbálni ,de sajnos nem
üzemelt.A  tévé torony is itt található ,de oda nem lehet civileknek
felmenni.A parkban való lötyögés után a  90-es jelű marshrutkával mentem le a
hegyről,de ha jól emlékszem a 124-es is feljött idáig.Amíg leért a busz
elkezdett besötétedni,de Zichy Mihály szobrát mint hungaricumot nem szerettem
volna kihagyni, ezért A Szabadság téri metrótól nem  messze lévő Április 9
park felé vettem az irányt a Shota Rustaveli sugárúton.A magyar művész szobra
a park alsó részében áll kiemelt helyen,a szobor talapzatán virágok voltak
elhelyezve.Innen a szállásra tértem  vissza,barátaimmal késő estig tartó
beszélgetés közben kipróbáltuk a grúz söröket.(nekem minden sör egyformának
tűnt :) )

Harmadik nap : Barátaimmal kora reggel a marshrutka állomásra mentünk és mivel
saját utitervük megvalósítását másfél méteres hó a Kazbegiben
meghiúsította.Együtt indultunk el a 08 órás marshrutkával Kutaisi-be, 10 lari
utasonként.Tbilisziből kiérve havas hegyes tájakon keresztül utaztunk, jó
hangulatban hallgatva az orosz pop remekeit, grúz népdalokkal
tarkítva.Útközben egyszer álltunk meg egy országúti pihenőhelyen,ahol
megkóstoltuk a változatosság kedvéért a hacsapurit. Olyan dél körül érkeztünk
meg a Kutaisi McDonald meletti busz állomására.Az 1-es busz nem jött,ezért
felültünk a 200-as jelű marshrutkára ( 40 tetri volt a viteldíj) ami a Kolchis
szökőkútnál tett le minket.A mögötte lévő színház mellől indulnak a buszok a
Gelati kolostorhoz mivel volt még időnk megnéztük a piacot, a Tetri hídat ami
a Rioni folyó két oldalát köti össze. 14 órára vissza mentünk a buszhoz ami
percek alatt megtelt és elindultunk észak felé hegynek fel a Gelati
kolostorhoz.(1lari) Itt már enyhén szemerkélt az eső a templom csoport
felújítás alatt állt,de a látogatását nem korlátozta. Egy templomi ember kis
baksisért végig vezetett minket, így olyan részeit is láttuk ami nem
mindenkinek volt publikus.Itt nyugszik Építő Dávid király,de páratlanok a
templomok freskói is.Útitársaim unszolására taxit béreltünk (15lari) és
elmentünk Motsameta kolostorába.(A lélegzetelállító természeti látványt látva,
tudatosult bennem hogy nagyon jó ötlet volt,utólag is köszönet érte Petinek és
Krisztának)Csodálatos hegyek között egy kis kolostor, a hegyek lábánál körbe
kanyargó folyó olyan volt, mint egy álom.A taxis megvárt minket és mielőtt
levitt volna a városba még meg állt velünk a Bagrati katedrálisnál ezt jól
felújították (modern templom mint Tbilisziben a Sameba.)Volt még időnk a
reptérre visszamenni, ezért beültünk a Baraqa étterembe a Kolchis szökőkút
mellett.Nemzeti ételeket rendeltünk,nagyon jó hangulatban,kellemes
környezetben,elfogadható áron.Fogtunk egy taxit és a reptérre mentünk (18 után
nincs tömegközlekedés a reptérre)A reptéren hogy gyorsabban teljen a
várakozási idő aludtam egy kicsit a váróban lévő  puffokon.Eljött a visszaút
W6 2248 (4090 wizz pont) majdnem telt ház 24b ülés (első alkalom hogy nem
ablak mellett utaztam wizzair gépen ) A felszállást se vártam meg már
aludtam.A gépünk fél órás késéssel érkezett Budapestre.Itthon sokkal hidegebb
volt mint kint.Az utitársaimtól való búcsúzkodás után még volt másfél órám
amíg értem jöttek,addig reggeliztem és telefonálgattam.Dél körül értem haza
Debrecenbe.Még csak 4 nap telt el, de már visszamennék.Nagyon jó volt. :)