Csak hogy ma is hívatlanul okoskodjak :) eredetileg a sörfőzők védőszentje (sok egyéb közt), de akkoriban a szeszfőzés is legnagyobb részt valamilyen sörléből történt, sőt, emiatt gyakran éppen a sörfőzők mellékfoglalkozása volt a „pálinkafőzés”. A mai értelemben vett (kizárólag gyümölcs-) pálinkafőzők nem is tartoztak volna ide, de akkoriban még a szeszfőző szakma nem oszlott fel különböző alapanyagokra, hanem mindig azt főzték, amiből fölösleg volt, ezért gyakorlatilag minden hivatásos „pálinkafőző” egyben sörfőző is volt valamilyen formában.