Abszolút nem baj, hogy kimondod, mi tetszik. Az nem biztos, hogy a tetszés kölcsönös lesz. Mondjuk ez sosem biztos, csak van, mikor még kisebb az esély.

Nekem van egy futó ismerősöm, aki normál testalkat és neki a kopasz, kigyúrt pasik jönnek be külsőre. Viszont ehhez ő egy ilyen lelkizős, romantikus, bölcsész fiús belsőt szeretne.....gondolom, sejted, mennyire szokott hosszú ideig tartani egy-egy kapcsolata. A külsőben megtalálja, ami kell, együtt vannak, aztán kilép, mert belsőre ezek a pasik nem olyanok, ami neki kell. 

Egyébként csak az az ember szégyelli a kapcsolatát, aki nem szereti a párját igazán és csak jobb híján választotta. Ilyen emberrel nem szabad együtt lenni, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy aki kompromisszumot köt, az ilyen ember.

Az én férjem például eredetileg a vékony nőket preferálta, aztán belém szeretett és elfogadott olyannak, amilyen vagyok. Voltam már 15 kilóval több is a kapcsolatunk alatt (nem terhesség miatt), akkor sem szekált érte és kitartott mellettem és most is. Most amúgy pár kilóval még vékonyabb is vagyok, mint mikor megismerkedtünk. :) Sosem éreztem azt, hogy szégyellne.