"Ilyen például az 1918-ig Kolozsváron, Szabadkán és Budapesten működő szablyavívó iskola. (1) A budapestiek könyvet is kiadtak róla a század elején, mely fényképeket is tartalmaz. (2) Az összecsapások közepesen nehéz huszárszablyákkal történtek, igen komoly, a kendósokéra emlékeztető védőfelszereléssel. (3) Érdekes, hogy jobb és bal kézzel egyaránt tanítottak vívni. (4) Az állások, a fegyverek alakja leginkább az üzbég és török harcművészetre emlékeztetnek, amelyek a mai napig élők Üzbégföldön és Közép-Ázsia meg a Kaukázus török népei között. (5)"

(1) Kíváncsi lennék pl. a pesti vívóiskola nevére, kik voltak az oktatók.
(2) Egész jól ismerem a magyar vívókönyveket, különösen az 1900 utáni időszakból, de még soha

     nem találkoztam ezzel a könyvvel.
(3) Azt tudjuk, hogy milyen felszerelésben gyakoroltak a huszárok (Szabályzat, 1917): ott könnyű,

     20 mm-es pengével rendelkező kard van említve (135. pont).
(4) Elég ritka az a vívókönyv, ahol javasolják a másik kézzel való vívást is. Emlékeim szerint eddig

     csak két ilyet láttam: Sztrakay könyvét [1], és egy olasz vívómesterét, Terrone (?).

     A XXI. sz. megjelent könyveket szándékosan nem említem.
(5) Nem nagyon találkoztam török forrásokkal. Van üzbég vívás? Max. az ottani népi birkózásról

     lehetett hallani.

"...de még internet sem volt..."
1996-97-ben az egyetemeken már biztosan volt net, valami gopher-nek nevezett programot használtunk.

Más.
Számomra azért is fontos egy-egy ilyen régi hozzászólás, mert ezekből jól látszik, hogy 2012-ben nem nagyon kellett megmenteni, újrafelfedezni semmit. Akkor már jó régén működött Hidán vívóiskolája, meg az Ősi Tűz, 2009-től voltak barantás Balassi Kupák, 2010-ben rendezték meg a kisteleki szablyavívó versenyt stb.
_________________________

1. "...Mi ugyanis a vívást nemcsak a jobb, de fölváltva egyuttal a balkézzel is tanuljuk és mindkét

    kézzel egyaránt és rendszeresen gyakoroljuk..." [Sztrakay, 23]