A kozmológia-relativitáselmélet fizikában nagyon nagyon sok mindent elszúrtak. Nagyon sokat.

 

De induljunk ki abból az ábrából amit 954 -ben betettem, itt a barionos anyag kb 35 %, értelemszerűen a nembarionos 65%.

 

A 35 % magában foglalja a csillagokat és a galaktikus ködöket aminek a túlnyomó többsége hidrogén, és mint kiderült molekuláris hidrogén ami eddig sötét anyagként szerepelt mert a földfelszínről nem látszott.

 

A nembarionos legyen tehát kb 65 %, ez egy gravitációs sugárzás amely gravitonpárokból áll és a nyomó gravitációt okozza. Elképzelhetetlen nyomás alatt tartja a barionos anyagot, a nyomóerő F = 1.21 × 10^44 newton.

 

Az elszúrások közül csak egyet említenék meg, hát az sajnos pont a relativitáselmélet. A relelm éppen csak akkorát téved mint az összes többi tudomány bármilyen tipusú tévedése összesen és ezt még megszorozhatjuk végtelennel.

 

Ugyanis a Világűrben (távol a tömegektől) a gravitáció nulla.

A Föld felszínén a gravitáció egy szemmel látható érték, legyen g.

Viszont a Föld tömegközéppontjában a gravitáció nulla., legalábbis a középponthoz közelítve nullához tart.

A Nap tömegközéppontjában a gravitáció nulla (nullához tart)

Egy neutroncsillag középpontjában a gravitáció nulla.

Bármelyik csillag középpontjában a gravitáció nulla.

Bármely test tömegközéppontjában a gravitáció nulla.

 

Erre mit mond a relativitáselmélet?

 

Azt a marhaságot, hogy egy fekete lyuknak nevezett csillagászati objektum közepe felé közelítve a gravitáció a végtelenhez tart.

 

Mekkora is az így elkövetett hiba? Éppen végtelen nagyságrendű.

 

És akkor még nem említettem a nemlétező téridő görbítését, esetleg a matematikai pontból előugró világegyetemet, hosszú a lista. Szia Tua.