Hihetetlenül jó hangja volt.

 

Egyszer pl. nyáron bál volt a művelődési házban és nyitva voltak az ablakok.

Korábban haza kellett mennünk az egyik haverral - már nem voltunk szomjasak :-) - mert másnap reggel melózni kellett menni.

Szóval nyitva voltak az ablakok és már a templomnál jártunk, de még mindig kristálytisztán hallottuk a Csoresz hangját, szinte betöltötte az egész éjszakát:

 

"Lányok, lányok, galgamenti lányok,

van-e nektek berakott szoknyátok,

ha nincs nektek berakott szoknyátok,

nem is vagytok galgamenti lányok,

tisztelem a régi szeretődet."