Volt ebben a témában egy cikkem, ma is aktális:
Hadügyi „hungarikumok”
A HM kommunikációja szerint a kormányzati struktúrának egy sikeres eleme van, ez a hadügy. Juhász Ferenc előző ciklusban tett erőfeszítései beértek, az utóbbi fél évben – most már Szekeres Imre vezetésével – ugrásszerűen javultak a honvédség képességei.
Valóban ilyen rózsás a helyzet? Jól halad a magyar honvédség „úton a XXI. század hadereje felé”?
Juhász Ferenc felszámolta a sorkatonaság intézményét, oszt jó napot. Az általa késve meghirdetett reform születése pillanatában „elvesztette minden realitását” (ÁSZ jelentés), hiszen a tervezett évi 400 milliárdnál több forint helyett rendre 300 milliárdnál kevesebb jutott a tárcának
Az, hogy a budapesti vízfej létszáma azonos a csapatokéval, vagy meghaladja azt, 1999 óta, a 45000 fős létszámra történő beállás óta tény, így örömteli, hogy végre akad egy honvédelmi miniszter, aki elhatározta, hogy ezen változtat. A gond az, hogy ezen strukturális aránytalanság csak egy – igaz nem lényegtelen eleme – a tárca alá tartozó minden területen fellelhető strukturális aránytalanságoknak. Nézzük a 2007. évi költségvetést, azon észlelhető, mit kell érteni a HM finanszírozási nehézségein. A HM tárca költségvetésének 47,6 %-át teszik ki a bérjellegű kiadások, 36,8 % megy el a dologi kiadásokra, van tervezve 3,2 % tartalék, így csak 12,4 % marad a fejlesztésekre. Ez a világon egyedülálló. A költségvetés 12,4 %-ából nem lehet érdemi fejlesztéseket végrehajtani. Főleg akkor nem, ha a tárca a Gripen szerződés fogságában vergődik, közben a szövetség szárazföldi képességek fejlesztését igényelné. Ezért van az, hogy elmaradt a Juhász által beharangozott”könnyű, páncélozott szállító járművek” beszerzése. Ma katonáinkat olyan nyitott Mercedesekkel küldjük Afganisztánba, amelyek egy közlekedési balesetben sem nyújtanak biztonságot a katonáknak, nem hogy fegyveres támadás ellen védenék őket. Ez megint csak a magyar haderő jellegzetessége.
El kellene érni, hogy a költségvetés 30-40 %-a legyen felhasználható fejlesztésekre. A bérjellegű kiadásokat, és ezzel együtt automatikusan a dologi kiadásokat létszámcsökkentéssel lehet mérsékelni. Szekeres Imre tett is ennek érdekében lépéseket, a 2006 végén meglévő több mint 30000 fős létszámot 4100 fővel csökkenti 2007-ben, így a 2007-es költségvetési létszám 26552 fő. Ezt év végéig további 1882 fővel 24670 főre kívánja csökkenteni. Ad-e ez reális esélyt a finanszírozási gondok megoldására? Szerintem nem, mert nem történik változás sem az állománykategóriák közötti aránytalanságok, sem a rendfokozati struktúrákban fellehető aránytalanságok felszámolása területén. A honvédség 2007-es költségvetési létszámadatai szerint 6290 tiszt, 7838 zászlós és tiszthelyettes, 6970 fő legénységi állományú, 5058 közszolgálati alkalmazottal kívánják megoldani a feladatokat. Sehol a világon nem létezik olyan struktúra, ahol 1 tisztre 1 tiszthelyettes és 1 legénységi állományú jut. Ha a miniszter nem gondolja azt, hogy a tisztek létszámát harmadolni, a tiszthelyettesekét felezni, a szerződésesekét pedig nem csökkenteni, hanem növelni kellene, akkor soha nem lesz egy működőképes hadereje. Elvárható lenne, hogy egy tiszt alá 2-3 tiszthelyettes, 4-9 legénységi állományú tartozzon, vonatkozzon ugyanez a rendfokozati struktúrára is: 1 altábornagy 3 vezérőrnagy, 9 dandártábornok, 27 ezredes, 91 alezredes stb. Ennek ma nyomait sem látjuk a magyar haderőben. Tiszteknél őrnagyból van legtöbb, tiszthelyetteseknél főtörzsőrmesterből, a legénységi állomány 70 %-a szakaszvezető. Ez azért teljesítmény, magyar teljesítmény a köbön.
A honvédségi sikerpropaganda másik eleme az új szervezet, a székesfehérvári összhaderőnemi parancsnokság (ÖHP) hungarikumként történő bemutatása. A székesfehérvári parancsnokság még a Varsói Szerződés idejében jött létre azzal, hogy ő a hadba vonuló 5. hadsereg parancsnoksága, az orosz Déli Hadseregcsoport alárendeltje. Az itthon maradó budapesti 30000 fős vízfej így biztosan felmentést kap lövészárokból. A csapatok a rendszerváltást követően fokozatosan kikoptak a parancsnokság alól, végül a Juhász-féle reform már csak béke funkciókat szánt neki, ami katonai szakmai abszurd, hiszen háborúban annak kellene vezetnie a csapatokat, aki békében felkészítette azokat. Az összhaderőnemi parancsnokság alapító állománygyűlésén a köztársasági elnök azt mondta, hogy ezzel a vezetés és a végrehajtás egy szintre került. Ez szerintem vezetéselméleti magyar abszurd. Azt is mondta még, hogy ez a felállás más országok számára is példaértékű struktúra. Ezzel meg az a baj, hogy a szövetségen belül a 10000-20000 fős csapat az hadosztály, rendelkeznie kell 3(4) dandárral vagy ezreddel, a parancsnoka vezérőrnagy rendfokozatú lehet a NATO transzformációs parancsnokság előírása szerint. A magyar ÖHP alá kb. 20000 katona fog tartozni, mégis altábornagy a parancsnoka, négy vezérőrnagy helyettessel. Ilyen rendfokozati struktúrával a NATO-ban hadtestet kellene vezetni 25000-30000 fős létszámmal, alárendeltségében néhány hadosztállyal. Köztársasági Elnök Úr így ne csodálkozzék, ha a hungarikum nem lesz más országok számára követendő példa.
Az ÖHP-nek van egy halom előre láthatóan kétségesen működő eleme is. A HM és a VK integrációja kapcsán felszámolták a vezérkarban a NATO által elfogadott úgynevezett J struktúrát. J1 a személyügy, J2 a hírszerzés- felderítés, J3 a műveletirányítás, J4 logisztika, stb. egészen J9-ig. Most az ÖHP-nál helyreállítják ezt a struktúrát, de néhány eleme, például a katona-civil kapcsolatok szervezete (J9) Budapesten fog működni. Kétséges, hogy fogják ezt Székesfehérvárról irányítani. De fordítva is kétséges, hogyan fogja a Budapesten szétválasztott személyügyi és humán szekció a Fehérváron egységes J1-et irányítani. Egyáltalán, a honvédelmi miniszter miért nem veszi észre, hogy a személyügytől elválasztott humán szekció a VSZ Néphadserege politikai főcsoportfőnökségének reinkarnációja?
További magyar abszurd még az, hogy 11 éve nem sikerült helyet találni egy radarnak a Mecsekben, vagy az, hogy egyedül a magyar haderőnek nincs szüksége tartalékosként a seregből kiváló profi katonákra.
El kellene kezdeni végre a szövetség kínálta tanulási és egyéb lehetőségeket kihasználni és nem a még mindig VSZ szagot árasztó hülyeségeinket „hungarikumként” megkísérelni rájuk tukmálni.
