Arról, hogy mi a "jogszabálysértés", mi a "szerződésszegés", mi különbözteti meg ezeket, (miért nem szabad öszekeverni őket,) és ezeknek mik lehetnek a törvényes jogkövetkezményei.

 

A TIGÁZ és a FŐGÁZ jogmagyarázói előszeretettel hivatkoznak a bíróság előtt arra, hogy a földgázelosztónak nem kell vizsgánia, és bizonyítania azt a körülmént, hogy ki rongálta meg a gázmérő plombáját. Következésképpen: bárki is rongálta meg a gázmérőt, akár kívülálló ismeretlen harmadik személy, akár maguk a gázszerelők, a felhasználónak akkor is, úgy is, mindenképpen kötbért kell fizetnie kell.

Álláspontjuk szerint ugyanis elegendő nekik csak magát a gázmérő megrongálásának a tényét bebizonyítaniuk, és a bíróság ez alapján máris hozhatja a felhasználót félmilliós kötbér megfizetésére kötelező ítéletét.

 

Hajmeresztő állításukat, azzal támasztják alá, hogy a Földgázellátásról szóló törvény 90. § 6. bekezdése szerint a felhasználót állagmegőrzési kötelezettség terheli a nála felszerelt gázmérővel kapcsolatosan. Ezt a kötelezettségét szegi tehát meg a felhasználó akkor, ha a nála felszerelt gázmérő bárhogyan megsérül, vagy megrongálódik. Az állagmegőrzési kötelezettség megszegésével pedig szerintük a felhasználó olyan "szerződésszegést" követ el velük szemben, amely miatt a GESZ 18. pontja alapján "kötbér" fizetési kötelezettsége keletkezik feléjük.

 

Hihetetlen, és (nem kevésbé sajnálatos) módon a földgázelosztók (TIGÁZ Dso Kft, Főgáz Kft) ezen téves érvelését az eljáró bírók nem egyszer elfogadják, magukévá teszik, és ezzel a téves érveléssel indokolják meg saját maguk is azon döntésüket, hogy miért nem kellett bebizonyítania a felperes földgázeloszutónak azt, hogy a szerződésszegést maga a felhasználó követte el.

 

Erre az esetre az eljáró ügyvéd kollégáknak - de akár a saját magukat képviselő károsultaknak is - a bíróság előtt az alábbi cáfolat előkészítő iratba foglalását javaslom.:

 

Kérni kell a T. Bíróságot arra, hogy a fentiekkel kapcsolatosan szíveskedjen észrevenni az alábbiakat:

 

A felhasználó gázmérővel kapcsolatos állagmegóvási kötelezettsége (amit felperes szerint alperes megszegett) nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem arra jogszabály kötelezi alperest, mint felhasználót. (GET 99. § 6. bek.). Tekintettel arra, hogy a jogszabály rendelkezését minden körülmények között meg kell tartani, így a felhasználót valóban objektív felelősség terheli a gázmérő állagmegóvásával kapcsolatosan, azaz valóban felelősséggel tartozik a gázmérő mindenkori állapotáért, bárki is rongálta azt meg.

Tekintettel azonban arra, hogy a felhasználó állagmegóvási kötelezettsége nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem annak jogszabályi előírás az alapja, így az állagmegőrzési kötelezettség megszegése nem szerződésszegés, hanem jogellenes magatartás. A jogellenes magatartásnak pedig megvan a maga jogszabályba foglalt törvényes jogkövetkezménye, ami jelenleg teljes kártérítés. A Ptk 6:519. §-a szerint ugyanis: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni”. 

Ha tehát a földgázelosztó igazolja, hogy a gázmérő plombájának megrongálódása miatt őt milyen kár érte, (pl. 3.200,- Ft ) azt a felhasználó kártérítés címén köteles megfizetni.

 

A GESZ - felperes által hivatkozott - 18. pontja szerint viszont csak  s z e r z ő d é s s z e g é s   (és ezen belül is csak bizonyos, a GESZ 18.4. pont b)-f) alpontjaiban taxatív módon felsorolt szerződésszegések) esetén keletkezik a felhasználónak  kötbérfizetési kötelezettsége.

Az a tény, hogy a kötbérfizetési kötelezettség keletkezése minden esetben feltételez egy olyan mögöttes szerződést, amely a felek között jött létre, és amit az egyik fél megszegett, következik abból is, hogy a felperes által követelt kötbért a Ptk eleve un.: „szerződést biztosító mellékkötelem”-ként definiálja.

A jogszabálysértés emiatt kötbérfizetési kötelezettséget soha nem keletkeztethet, az uganis jogilag nonszensz volna.

Álláspontunk szerint a felperesnek az alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott kötbér követelése már csak emiatt sem lehet megalapozott.

 

Arra az esetre, ha a  Bíróság a jogszabályban foglaltak ellenére mégis elismerné a felperes - alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott - kötbérkövetelését, az alábbiakra kell a bíróság figyelmét felhvni:

 

A „GESZ” 18.9. bekezdése szerint: „A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani.”

 

Felperesnek tehát a fentiek miatt a jelen perben nem azt kell bizonyítania, hogy az alperesnél felszerelt gázmérőt valaki vagy valakik (jelenleg éppen a felperes gázszerelői) valamikor, valamiért  megrongálták, hanem alperes SZERZTŐDÉSSZEGÉSÉT kell bizonyítania.

(Ha a szerelők egy beragasztózott csavarhúzó és egy kalapács segítségével az alperes szeme láttára eltörik a gázmérő plombáját, álláspontunk szerint ezt a tényt a T. Bíróság semmi esetre sem tekintheti alperes szerződésszegésének bizonyítékául. Abból ugyanis, hogy ha a gázmérő plombáját a felperes megbízásából a saját szerelői megrongálják, a legnagyobb jóindulattal sem lehet arra következtetni, hogy alperes „a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételezett” volna, és ezzel megvalósította a GESZ 18. 4. pont c.) alpontja szerinti szabálytalan vételezés szerződésszegést.)

 

A földgázelosztó által, a bírósági gyakorlat igazolásául hivatkozott bírósági ítéletekkel, és azok indoklásaival kapcsolatosan pedig nyomatékosan fel kell hívni a Bíróság figyelmét arra, hogy a GESZ-t a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1), 16. számú melléklete állapította meg, így az csak 2012. I. 1-től hatályos.

Hasonlóképpen emiatt az a rendelkezés is csak 2012 I. 1.-től lépett életbe, amely szerint A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani.

Tekintettel arra, hogy a földgázelosztó által hivatkozott valamennyi Fővárosi Bírósági, Ítélő táblai, Pest Megyei Bírósági, és Legfelsőbb Bírósági stb. ítélet 2012. január 1 napja előtt kelt, így mindezek meghozatala idején a GESZ fenti rendelkezése még nem volt hatályban.

Ezzel a jogszabályi rendelkezéssel így a felperes által felsorolt bíróságok a felperes által felsorolt ítéleteikben még nem számolhattak.

Természetesen megértjük azt, hogy felperes elfogadná a fenti bíróságok által a fenti ítéleteikben, a felekre kiosztott bizonyítási terhet, (ti.: hogy felperesnek nem kell bizonyítania azt, hogy a gázmérő plombáját ki rongálta meg.)

Jelenleg azonban a GESZ hatálybalépésével már maga a jogalkotó  az, aki kiosztotta a bizonyítási terhet a peres felek között, méghozzá az előzőekhez képest eltérő módon: (ti.: a felperesnek mégiscsak bizonyítania kell az alperes szerződésszegését), és ettől a bíróság, mint jogalkalmazó nem térhet el.

 

A földgázelosztónak tehát a hatályban lévő jogszabály szeint nem a gázmérő pillanatnyi állapotát kell bizonyítania, hanem azt, hogy m a g a   a   f e l h s z n á l ó  a gázmérőt, vagy a plombát megrongálta, és ha nem csak 390.000,- Ft, hanem 540.000,- Ft kötbért követel, akkor még azt is, hogy a felhasználó legalább egy kalkalommal legalább egy öbcentiméter méretlen földgázt is vételezett, és ezzel megszegte a földgázelosztóval megkötött szerződést.

 

Alperes szerződésszegését álláspontunk szerint a felperes az alábbiak szerint bizonyíthatja be, (illetve, ha felperes az alábbiakat nem tudja kétséget kizáróan bebizonyítani, úgy a bizonyítottság hiánya viszont az ő terhére esik.)

 

1. Felperesnek először is bizonyítania kellene azt, hogy szerződés jött létre közte, és alperes között, illetőleg azt is, hogy a földgázhálózat csatlakozási szerződés a perbéli ingatlan vonatkozásában éppen a jelen per alperesével jött létre.

2. Felperesnek bizonyítania kellene továbbá a közte, és alperes között létrejött szerződés tartalmát is. (A per során azonban már jeleztük, hogy ha felperes a közte és alperes között létrejött szerződés tartalmával kapcsolatosan a saját maga által írt, saját üzletszabályzatában szereplő általános szerződési feltételekre hivatkozik, úgy jelenleg azt is igazolnia kell, hogy ezek a szerződési feltételek valóban részévé is váltak a felek között létrejött szerződésnek. A Ptk 6:79. §- a szerint ugyanis: az a feltétel, amely a vállalkozást (jelenleg a földgázelosztót) a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre (pl.: Kötbér) jogosítja, csak akkor válik a peres felek között létrejött szerződés részévé, ha azt alperes, mint fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. (Ilyen tájékoztatás, és pláne ilyen elfogadás azonban még soha nem volt.)

3. Felperesnek bizonyítania kell továbbá azt is, hogy a szerződést a szerződő fél,  - jelenleg tehát maga alperes - szegte meg, azaz az általa szerződésszegőnek minősített cselekményt maga a felhasználó, (vagy az ő megrendelésére, vagy legalább az ő tudtával és beleegyezésével másvalaki) követte el. A GESZ 18. pontja szerint ugyanis a kötbérkövetelés alapjául szolgáló szerződésszegéseket (közös néven szabálytalan vételezést) csak és kizárólag a FELHASZNÁLÓ követheti el.

   A jelen perben azonban felperes nem bizonyította be, sőt, még csak nem is állította azt, hogy a gázmérő plombáját alperes saját maga, vagy egy általa megbízott személy törte el.

   (Megjegyezzük ezzel kapcsolatosan továbbá azt is, hogy ha igaz volna felperes azon álltása, hogy maga a gázmérő meghamisításának a ténye már önmagában alapot ad neki arra, hogy a felhasználótól kötbért követeljen, úgy igaz volna az az álltás is, hogy bármely, két fél között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül bárki kívülálló harmadik személy is megszegheti. Ez az állítás azonban amellett, hogy jogelméleti szempontból teljességgel elfogadhatatlan (az előzőhöz hasonlóan ugyancsak nonszensz), még az alábbi dilemmát is felveti.:

   Ha a felek között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül valaki más, kívülálló harmadik személy is megszegheti, úgy ez a fajta „szerződésszegés” vajon melyik fél szerződésszegése? Felperes szerint ugyan egyértelmű, hogy ha a gázmérőt bárki megrongálja, az a felhasználó szerződésszegésének minősül, álláspontunk szerint azonban ez koránt sem egyértelmű. Az ismeretlen személy (pl.- a felperes gázszerelői) által elkövetett „szerződésszegés”-t ugyanis ugyanúgy a földgázelosztó szerződésszegésének is lehet tekinteni, mint a fogyasztóének. A földgázelosztó ugyanis a fogyasztóval megkötött földgázhálózat csatlakozási szerződésben azt vállalta, hogy a felhasználó fogyasztását mindenkor a mérésügyi jogszabályban foglaltaknak megfelelő hiteles gázmérővel fogja mérni. A plomba megrongálásával azonban a gázmérő elveszítette a hitelességét, és ezáltal a földgázelosztó megszegte a felhasználó felé vállalt saját kötelezettségét. Ez pedig a GESZ szerint ugyancsak kötbérfizetési kötelezettséget von maga után, ezt a kötbért azonban felperesnek kell fizetnie az alperes részére.

4. Felperesnek végezetül a perben igazolnia kell azt is, hogy alperes a közte, és a felperes között létrejött szerződés mely rendelkezését szegte meg. (Ezzel kapcsolatosan viszont rámutattunk arra, hogy a GESZ csak bizonyos, - a 18. pont b/- g/ alpontjaiban taxatív módon felsorolt - szerződésszegéseket minősít olyan „szabálytalan vételezés”-nek, amely miatt a szolgáltató kötbért követelhet a felhasználótól. Amennyiben tehát alperes valóban szerződésszegést követett el, de nem olyan szerződésszegést, amely miatt a felperes a fenti jogszabály szerint kötbért követelhetne, úgy ez a fajta szerződésszegés a felperes kötbérkövetelését ugyancsak nem alapozza meg

 

A bíróság korábban kialakított, és hosszú ideje folytatott gyakorlata sajnos az, hogy a kötbérezési perekben minden más körülmény vizsgálata nélkül kizárólag aszerint dönt, hogy a bíróság által kirendelt „független” szakértő (TIGÁZ-os perekben nem egyszer a FŐGÁZ, FŐGÁZ-os perekben pedig a TIGÁZ magánszakértője) megerősíti-e vagy sem a felperes magánszakértőjének szakvéleményét. (A Pkkb gyakorlatában sajnos olyannal is találkoztam, hogy a bírósági szakértő nem erősítette meg a magánszakértő véleményét, erre a bíróság másik szakértőt rendelt ki.)

 

Ez azonban egy olyan túlhaladott, téves bírói gyakorlat, amely alapvetően ellenkezik az Alaptörvény, a Ptk, a GET, és a GESZ általunk már sokszor idézett tételes rendelkezéseivel.

Éppen emiatt arra kell kérni az eljáró bírót, hogy az aktuális ügyben a téves bírói gyakorlattal szakítva a jogszabályoknak megfelelő ítéletet próbáljon hozni.

 

 

 

                                                                                              Dr. Kalocsai Gábor