Mivel nem él, erre a kérdésre már senki sem tud választ adni, úgyhogy ne is hivatkozzunk ilyesmire - se azok, akik szerint visszaadná, se azok, akik szerint nem. Kamaszkor után már nem lepődünk meg semmin.
Bayer munkásságát részleteiben van csak szerencsém ismerni, annyi elég is. Ennek ellenére (pont ezért?) a lovagkereszt kapcsán belekezdtem az ő másfélmilliójába, de az első rész után feladtam, néhányba még belepörgettem... erre az ócska tákolmányra nincs mentség. Csinálja nyugodtan, de ne kapaszkodjon fel más hátán (nem is csak a cím, hanem, hogy rögtön Rockenbauerékra hivatkozik, szinte kiköveteli magának, hogy az ő filmjüknek a remake-jét csinálta meg, aztán nagyjából semmi köze nincs a kéktúrához a filmnek). Meg hát ne közpénzből az ilyen nívótlan, ömlengős vackot... de ez álomvilág, közpénz mindig is lesz az aktuális haveroknak. A jutúbos kommentekben igazából minden benne van, amit gondolok: az eredeti egy életigenlő, örömteli, értékeket felmutató mű volt, ez meg B. igaztalan, kuruckodó, egyszemélyes játszótere.
Rockenbauerék az aktuális helyzetből próbálták a lehető legjobbat kihozni (anélkül, hogy azt mondták volna, hogy minden nagyon jó, minden nagyon szép), B. meg kommunista álnokságot lát minden bokorban 23 évvel a rendszerváltás után, amikor kedvenc pártja éppen minden lehetőséget a markába nyom.
Elég árulkodó, hogy Rockenbauerék sokat beszéltetnek a hatalomban szerepet nem játszó, hétköznapi embereket, humorral, kritikával, idealizálás nélkül (a legjobbak, amikor a hagyományos életformáról kérdezi őket - "Dehogy csinálnám újra, elmennék gyáristának"); a beszédhibák, rontott mondatok sincsenek kipolírozva, B. végig monologizál, szirupos, kicsavart, dagályos mondatokban; illetve néha eljut egészen - a polgármesterig. A kor "átlagembere", a potenciális túrázó nincs sehol (el tudod saját magadat képzelni B. filmjében? És Rockenbaueréban?). Szomorkodás, az van, hogy "jaj-jaj, nem él már senki a falvakban, pusztul minden, jaj-jaj". Há'bazz, azért mert nem lehet megélni, mert kábé senki nem akar ennyire a világtól elvágva lenni, és ez nem valami furmányos árulás, mindenki megy a könnyebb ellenállás felé, egyszerűen nincs az az "istenadta nép", amelyik önként sanyargatná magát (khm, szlovák rendszámos autó, ugye-ugye?). Ettől is olyan izgalmas Rockenbauerék sorozata: az élő, valódi embereket mutatta be, nem voltak a szereplőikkel szemben elvárásaik. (A múltba révedők - "hajh, bezzeg ősapáink" - valahogy saját magukat mindig zselléreknek parancsoló nemesnek képzelik el magukat, sosem annak a parasztnak, aki egész nap robotol, 45 évesen meg totál rokkant, tanulni nem tanulhatott sosem, a világ neki a falu meg a határ. Illyéstől a Puszták népe elég szépen leírja ezt a miliőt, hogy mennyire is volt tiszta, szent és egyszerű.)
Bocs, kicsit hosszú lett, és már biztos mások is megírták ugyanezt itt...
(A Bakancslista sorozata az első rész alapján szintén nem jön be. Konkrétan a túrázás élménye hiányzik belőle. Az, ami nagyon jól működik náluk az eseti dolgoknál, az élménykeresés és élménymutatás, az impulzív filmes megoldások, egyáltalán nem jön be a kéktúra esetén, ami egy hosszabb, nyugisabb, elmélázóbb túra. Meg nagyon hiányzik belőle az információ, a táj; szóval csalódás ez is egyelőre. Meglátjuk mi lesz.)
