Lutra
2016.09.01
|
|
0 0
50514
|
Jó éjszakát mindenkinek!
.........................
Reményik Sándor
Szerenád oda túlra
Ezen az első őszi reggelen Jobban fáj, hogy már nem lehetsz velem.
Most lehetnék hozzád figyelmesebb: Az ősz, tudod, mindig megenyhített.
Beteg lelkemen most pattan a zár, Pattintgatja a búcsúzó sugár.
Most nyílnak bennem fátyolos egek, Most félve, én is föltekinthetek.
Most írhatnék Neked sokat, sokat, Míg szólnál: "Fiam, ne fáraszd magad."
Most mutathatnék elsőül Neked A reggelinél elibéd simítva, Sápadt szirmú kései verseket,
S hallgatnám kritikád, a halkszavút, Egyetlen drága anya-kifogást: "Ó, fiam, - csak ne olyan szomorút..."
|
|