Amíg meg nem születnek a remek idei UTMB és tsai beszámolók, addig hadd bocsássam eme remekművemet közönségtetek elé.

 

 

The Big Banduk

 

Megy a Gery, fut a Gery,

karbon csat(t)ogás. 

megy a Gery, fut a Gery

tömeges csaholás.

Jujjde sokan vannak

tiszta para már.

 

Vajon kiszáll-e a Gery

Saint-Gervais pontnál?

Csaknem olyan hülye,

hogy (szün-szün) húsznál már..?!

 

Aztán megy a Gery,

éjjel Bonhomme-nál.

Nem tud enni, de majd jobb lesz

Nyuuugi, nyugi már.

 

Jön a Seigne, jön a Seigne

Jaj, de genya, inkább szenny (a).

Itt a Pyramid, kövön kövek ez itt mind.

 

Combal, Mont Favre,

túl vagyok, már nem fáj.

Végre hideg van, csak pár óra, de megvált.

 

Courmayeur, fél táv,

egy órát ülök, hagggyá.

Banduk, banduk, újra megy a banduk.

Bertone, Bonatti, ez már futás, haladunk.

 

Arnuva, Ferret,

Erős vagyok cseszd meg.

Az emlékek jönnek:

Béla, Ricsi, Misi!

Remélem ez tetszett!

 

Ezt a részt most SC-nek,

"ilyen hegyek nincsenek".

Fouly-ban meleg van, jajjde, jajjde meleg van.

Fapados a pont, lefekszem rá doszt.

 

Champex-ig jól megy, pörgök, mint a rúlett.

Itt jön Oli, ahogy kiszolgál az tuti.

CSK a csapatból, továbblök, nem haragból.

 

Banduk, banduk, a Bovine-ra banduk.

Viharos, viharos, nem vagyok egy Iharos.

Villámlás, zuhé, nem kell lámpa, juhhé.

 

Trientbe lekúszok, gatyaféken lecsúszok.

CSK a ponton, fekszem kicsit halkan.

Indul a baktatás, bandukolás, gyaloglás.

 

A Catogne a kedvencem, sosem bánt így szeretem.

Vallorcine az uccsó pont, jó a kedvem, ez jutalom.

 

Viszont jön a Tete aux vents,

itt már mindenki ki--van.

durva, ez durva, Polettiék anyja.

 

Flegere-re átérek, épp kétszáz év lepereg.

Onnan már csak lefele,

döcögök, mint egy csille.

Floria, meg a sportközpont, csoszogok, nem kapkodok

Monira gondolok, nélküle fél ember vagyok.

 

Célkapu, Chamonix.

2016: a bandukolás vége.