Szomorúfűz

Nyárvég - augusztus

 

 

 

Az augusztus, a nyár: a fák illata, a fény ragyogása, napbarnaság: az álmok színessége aranysárgában. A virágok aranyragyogása, a vizek ezüst csillogása. A hullámok játéka a szellővel. A csillagok bujasága, a Hold ezüst fénye. A füvek selyemszőnyege, a szívek hullámverése, a fényben lebegés, könnyben úszó boldogság, szerelem és szerelem. Bársonytakaró, arany-kék lepellel borítva. Vágyakozás, szárnyalás. Távolodó lépések, arannyal átitatva. És maga az álom ... A vizek békéje, mosolya. Lüktetés szempilláid árnyékában. Nyíló álomkapuk, leeresztett zsaluk, elhomályosuló fények, üde szellő az éjben, behúzott függönyeink redői mögött. Lugasok a teraszokat övezve. Feltámadó szél, rezdülések a végtelenben a szeretet hajóján, a lelkek halkan szárnyalóan az éjszakákban.

 

Azt mondják, az augusztus száz hangú. Lassan csendesedik a természet, a madarak is elnémulnak dalaikkal, csak az útra készülődve gyűlnek össze. Lármáznak a környéken, elköszönve a nyártól, útra kelnek a meleg, a másik világuk felé.

Az augusztus sürgő-forgó. Folyik a betakarítás, előkészítik a földeket az új élet elvetésére.

Augusztusi zsivaj, még a szél is másként fúj: viszi a hangokat a végtelenben. Tehenek legelnek a réteken, hogy az alkonnyal elinduljanak a házakhoz, a fejéshez, a fehér nedű langyos  bugyogásához.

Az erdőkben is augusztus van. Zörrennek az ágak, recseg, ropog minden. Találkozhatsz magányosan, vagy csoportosan bóklászó, gombászó emberekkel. Ez a recsegés, ropogás az augusztus dallama, zenéje, a nyárvég színei, az ősz érkező hangulata