Szép estét kívánok!

Sárosi Árpád:

Maradj velem

Maradj velem, az erdő hí, marasztal,
Megértem titkos szavait.
Szeretem őt, mert enyhit, megvigasztal
És lemondani megtanit.

Szerelmes daltól dobbant szive tegnap,
Holnap visszhangoz gyászzenét.
S ahol a boldogságnak fénye áradt,
Sötét van ott ma, oly setét.

Barátai elhagyják búcsu nélkül,
Ahogy elhagyjuk, te, meg én.
És vad viharok osztakoznak holnap
Letépett lombján, levelén.

Ki ezer sebtől vérző koldusoknak
Osztotta kincsét pazarul: 
A tűnő nyár utolsó éjszakáján
Meghal koldusként, szótlanul.

Maradj velem, az erdő hí marasztal.
Csak még egy dalt a régiből.
Maradj velem, egy sugár röppent vissza
S egy hű madár jött dél felől.

Eszembe jut a holnap, ködös holnap
A nyár utolsó éjjelén,
Mikor az erdők mély csendjében
Csak ketten leszünk, te, meg én.

Szemem lezárja örök álmok álma,
Arcomra erdők lombja hull,
Te sírni fogsz, csókolni hideg ajkam
És én ott fekszem szótlanul.