Lutra
2016.08.23
|
|
0 0
16304
|
Nemes Nagy Ágnes
Őszi hajnal
Valami messze fény dereng fel, igen, az ajtón. Már fehér. Valami fütty. Vonat? Hajókürt? Recseg a padló. Társzekér.
Nedves kézzel benyúl a Hajnal és megsimít most. Árvaság. – A régi őszök íze hol van? A dús gyümölcs, a sárga fák?
Az át nem élt, vagy félig élt ősz, az eljövő, vagy rég halott, mondd merre van? – Kértem a Hajnalt. Ő állt. Fehér volt. Hallgatott.
|
|