"Vajon képesek vagyunk-e egymás valódi megértésére? Érzékelheti-e az ember úgy a másik lényét, természetét, ahogyan az saját magát gondolja? "szerintem biztosan NEM !

 

 

 

Fjodor Ivanovics Tyutcsev:

Száll a nap, jön az éjszaka

 

Száll a nap, jön az éjszaka.

Nyújtja a hegyi árnyakat.

Hamvad a felhők parazsa...

Jön az éjszaka, száll a nap.

 

Mit a bukó nap énnekem,

mit, hogy hideg s zord a homály,

csak te, bűvös kísértetem,

csak te soha tova ne szállj! 

 

Suhogj köröttem, égi szárny,

csöndesítsd nyugtalan szívem,

s áldott gyolcs lesz a szürke árny

lenyűgözött, bús lelkemen.

 

Ki vagy? Honnan jössz? Föld vagy éj

lakosa vagy? Égi követ?

Tündér tán...De tűz, szenvedély,

amilyen asszony csak lehet!  

 

Fordította: Szabó Lőrinc