Egyébként mintha két dologról keresztbe beszélnénk a forrasztással kapcsolatban. Az egyik a forrasztott vezetékkötés, a másik az elemi szálas madzag végének kezelése. Az nem ugyanaz a kategória.

 

A régebbi magyar szabványban (MSZ 2364-520:1997) előbbire volt egy passzus (Megjegyzés!), miszerint: az erősáramú kábel- és vezetékrendszerekben ajánlatos elkerülni a forrasztott kötéseket. Használatuk esetén a kötések megvalósításánál figyelembe kell venni a tartós folyáshatárt, a mechanikai igénybevételt és a hőmérséklet növekedését zárlat esetén.

Ezt szokták ugye a kedves ide és más hasonló fórumokra járó szakemberek tiltásként emlegetni, és én, mikor megpendítettem azt, hogy tiltva nincs, akkor a jellegzetes válasz az, hogy: de a felülvizsgáló úgyis lehibázná. Hát, ez egy más kérdés. :)

Ebben a szabványban szó nem volt a vezetékvégek kezeléséről.

 

Ma viszont igazából nem tudom, mi a helyzet, mert a ma érvényes szabványban (MSZ HD 60364-52:2011) az van, hogy:

A forrasztott kötéseket ajánlatos elkerülni, kivéve telekommunikációs rendszerekben.  - A továbbiakban a szöveg ugyanaz. Azért nem tudnám megmondani, mi a helyzet, mert a kérdés az, hogy ha a "Használatuk esetén"-el folytatjuk, akkor azt mire érti a szabványalkotó, a forrasztott kötésekre bárhol, vagy a telekommunikációs rendszer forrasztott kötéseire.

Viszont lett egy passzus, ami régebben nem volt, mégpedig a:

526.8.2. Az elemi szálakból álló vezető végét átforrasztani megengedett, ha megfelelő kötőelembe csatlakozik a vezeték.

528.2.3. A hajlékony  vagy különlegesen hajlékony szálakból álló vezető végének átforrasztása nem megengedett olyan esetekben, mikor a forrasztott és a nem forrasztott rész egymáshoz képest elmozdulhat.

 

Már csak az a kérdés, mi minősülhetne megfelelő kötőelemnek. :)