Majd egyszer talan. Eloszor is meg kell kernunk az allampolgarsagot. Aztan el kell koltoznunk mert a jelenelegi alberletben nem lehet gyerek/haziallat meg amugy is csutkora tele van a lakas (nezegettem alberleteket, ha csak ugyanilyen lakasba megyunk, az is +£200 havonta, de hazat szeretnenk, az inkabb +£400 havonta). Aztan kell vennunk valami normalisabb (nem rohado 200+ ezer km-et futott) autot. Aztan kell gyujtenunk egy kis tartalek penzt (meg addigra valahogy elorebb kellene lepnem a szamarletran es tobbet keresnem). Aztan még meg kell hogy jojjon a kedvunk a gyerekhez (mert az elmult 16+ evben miota egyutt vagyunk meg nem jott meg hozza kedvunk), plusz le kell mondanunk a hobbijaink egy nagy reszerol (amit egyelore nagyon nem akarunk megtenni) mert jeleneg abszolut semmire nincs idonk. Aztan ki kell talalni hogyan tudnank napi 9 ora alvasnal kevesebb mellett is funkcionalni, mert gyerek mellett az se ferne bele. Aztan el kell dontenunk hogy en 40-egynehany eves, felesegem meg kb 40 eves fejjel akarunk-e egyaltalan gyerekvallalasba fogni (mikozben szuleim ehhalal szelen lesznek miutan elerik a nyugdijkorhatat harom ev mulva, kulonosen hogy apam x eve munkanelkuli es elott 15 evig minimalberre volt bejelentve). Most inkabb az a vonzobb, hogy osszehozzunk egy balatoni hazra valot, ahol elhetunk majd nyudijaskent, meg ne hagyjuk ehen halni az osoket... Gyerek mellett ezek nem mennek, vagy egyik, vagy masik. Es mint irtam, egyelore kulonosebb kedvunk sincs hozza, csak valaki mas kapcsan feljott minap a tema. Szoval jelenleg a felallas, hogy semmi nem adott a gyerekvallashoz, se lakas, se hely, se ido, se penz, se segitseg, viszont egy rakas lemondas, mikozben nem igazan vágyunk gyerekre. Persze az ido kozben ketyeg. Jo lenne jovobe latni, es tudni, hogy tiz-husz ev mulva vagynank majd ra es bannank hogy nem lett gyerekunk, vagy akkor is ugyanugy lennenk mint most, azaz akkor sem vagynank ra, es nem bannank hogy nem lett.