Képzelj el egy 180-nal (vagy annál gyorsabban) haladó Bz-t. :) Egy állomásköz erejéig, 100 méteres (gyárilag így hengerelt) síneket fektettek a nyizsnyiji vonalon, na ott úgy-ahogy elfogadhatóan fut. De a 100 méteres sínek közötti, szépen leköszörült (és "nyersen" sem különösebben kiálló) villamos ellenálláshegesztéseket már bőven megérzi. A hagyományos, 25 méteres sínekből 800 méteresre hegesztett, és 800 méterenként 3-4 12,5 méteres védőmezővel megszakított megoldásokat úgy tolerálja (nem tolerálja), hogy a varratokon kicsi dönnn-dönnn-dönnn van, a rövid védőmezőkön pedig dön-dön-dön-dön, jól bele az agyad közepébe. (A 800 méteres megoldás a nagy hőmérsékletkülönbségek és a nagy teherforgalom szülötte. Semleges hőmérsékleten kívüli beavatkozás esetén ugyanis, a hidraulikus készülék 800 méternyit tud húzni vagy összenyomni úgy, hogy a sín a semleges hőmérsékletnek megfelelő hosszra álljon vissza.) Kijelenthető tehát, hogy akkor fut jól a Talgo nagyobb sebességen, ha a sín hengerelt hossza megegyezik a járat által bejárt pályaszakasz hosszával. Emellett egyetlen légy sem száll le a sínfejre és koszolja össze a jelenlétével. Kevésbé sarkosan: a Talgo futóműve mint alapötlet, tök jó. A gyakorlatban viszont a tök-jósággal szemben olyan feltételeket támaszt, amelyek egy valóságos pályán, csak valami nagyon szűkre vett körülmények között léteznek. Vagy még akkor sem.

hm