Kedves Otthonülő!

Azt hiszem, hogy akik ide írnak, mindenkinek külön története van, és sok mindenen keresztül ment. Ez nem vigasz nekem, de mikor látom, hogy vannak akik még nehezebb helyzetben vannak, még betegebbek, és hogyan harcolnak betegséggel, hatósággal, úgy érzem az enyém eltörpül mellettük. Tudod, ide csak a nehézségeket írjuk le, de azért vannak örömök is. Nekem nagyon jó fiam van, és egy egyéves kicsi unokám, akik sok boldogságot adnak. A család sokat számít. Ha segíteni nem is tudok nekik, de egy jó sütivel, vagy egy vasárnapi ebéddel, vagy gyermekfelügyelettel tudok nekik is örömet okozni. És az is vigasztal, hogy egyenlőre nem szorulok rá senkire, mindent elvégzek magam körül!

Minket még így neveltek!

Kérdésedre válaszolva B2-es kategóriába vagyok. 

Szép napot kívánok, Sorstárs56