És azért, mert a járműtípus nem tetszett valakinek, a járatot kellett kinyírni? Egyébként ahányszor csak igénybe vettem, szinte mindig ki volt használva a kapacitása.

Tudod, mennyire becsülöm a környezetvédelmi és egyéb munkásságodat, de energetikai és fizikai és logisztikai kérdésekben soha nem voltál hajlandó még szóba sem állni velem, ilyen érveimre soha nem reagáltál. Tétény felől most négy útvonal is vezet a főváros felé: egyik az említett, hegyen-völgyön, átszállásokon, földalattikon vezető út dugókkal és lépcsőkkel fűszerezve, a másik három (Fehérvári út, Szerémi út, Budafoki út) a lapályon át vezet. Ahol az utóbbi három útvonal öt-hat sávra bővül irányonként, ott talán lehetett volna némi prioritást adni a buszoknak, legalább a három közül az egyik útvonalon. Szívesen összehasonlítanám, hogy mennyi energiába és emisszióba kerül a két alternatíva, ha mindkettőt a lehető legjobban csinálják. Valamint összehasonlítanám, hogy belvárosi célpontokat mennyiért lehet elérni tömegközlekedéssel ha van 233-as, meg ha nincs. Vonaljegyet használva egy oda-vissza 700 Ft, ha nem kell átszállni (233), 2100 Ft, ha csak kétszer kell átszállni. Négy fős családnak egy út oda-vissza 8400 Ft, és bő két óra utazás.

Ezt így végigszámolva nem meglepő, hogy egy csomó budatétényi gyerek nem volt még a Városligetben, Aquincumban és más fontos budapesti helyeken.

Lehet, hogy tévedek, de a 233-nak történeti jelentőséget tulajdonítok, egy csomó itteni kisdiáknak lehetővé tette, hogy olyan budapesti középiskolákat válasszanak, amiket a sok és idétlen átszállással már nem fognak választani. Mindenképpen egy lehetőség volt Budatéténynek, ami korábban mindig is a világ végén túl érezhette magát.