A kompjegyhez nem kellenek okmányok, "csak" pénz vagy bankkártya. Adja magát a helyzet különben, beállsz és körülnézve meglátod a jegyváltót, jól (néha pocsékul) ki van táblázva, megveszed és vársz. Keresel egy kávézót. Ritka, hogy azonnal indulás van, sokan is vannak, tartják is a menetrendet. Kivéve nyáron épp pl. Orebicben az átkelő, komp ahogy végzett a ki és beszállással indul -ez főleg csúcsidőben. 

Tavaly Bracról kifelé a sosem volt jött el, mire odaértünk épp indult és már mindenki fenn. A jegyszedő ember hajtott, mutogatott, menjek vissza kocsival a pénztárig és hajts... minden szabályt felrúgva, szembe sáv stb. Aztán a kompon beirányított egy bazi nagy billencs alá, de szó szerint az autóm eleje alatta volt. Mondom neki beborult arccal, hogy nem jó, de mutogatja, hogy jó az, csak felcsukják a vas felhajtót és akkor visszatolathatom azt a 60 centit... A lány és nőutason feliszkolt a fedélzetre, mondván nem is akarják látni. De minden rendben volt. Ezek a hajósok kipróbált faszik, általában morcok, soha nem köszönnek, mintha némák lennének -de mi is lenne velük, ha xxxx embernek köszönnének naponta. Ami nekük élmény, hajózás, átkelés, nekik egy nagyon monoton munka, nekik ott a tenger, az a természetes, nem érdekes.

Van egy kedves ember, aki 24 évet hajózott a világtengereken, Trogirban lakik, és azt mondja, nem is emlékszik mikor fürdött a tengerben... mert hát miért is fürdött volna?