Mondják hogy sok mindennel így vagyok, amit én csinálok (túl kritikus, néha már idegesítően). De még mindig jobb mintha 2 mérettel nagyobb öltönyben közlekednék.

 

És milyen érdekes az élet, ajándékot adok az ajándékba kapott fából, és ma megint ajándékot kaptam, megint fát :-) Ráadásult általam - tudtommalé - sosem látott trópusi fák, fel kellett írnom a nevüket mert a merbau-n kívül nem hallottam még a nevüket: 

 

merbau, bankirai, jatoba, ramin

 

 

Bankirai és ramin nem biztos hogy így íródik. Németországban pakettázó haverom hozta most haza. Mondta hogy teljesen megfeledkezett rólam és eddig mázsaszámra dobálta ki a megmaradt anyagokat. De most hozott egy keveset. A bordás teraszpadlót megjegyeztem, az a bankirai, talán a jatoba a vékonyabb körbecelluxozott. A többi nem tudom melyik melyik. Meg hozott egy ilyen majd 200 éves kerékből készült asztalkát:

 

"Jár" hozzá majd 2 kerek üveglap is, hát el lehet ezzel is majd mókuskodni. Valahogy úgy lenne jó felújítani hogy megmaradjon a kerék "régies" külleme, a szúrágta nyomokat is benne hagynám szívem szerint. Meg törhetem a fejem mit csináljak ebből a trópusi fahalomból. A teraszpadó iszonyú kemény és nagyon nehéz fa. Lehet a gyalugépem késeit megeszi reggelire ... De igen szép színe van, mint ahogy a jatobának is.

 

Annyi mindent kaptam már ettől a sráctól (múltkor nekem akart adni egy DeWalt (!) gérvágót .. jóval kisebb mint a metabóm de nehezebb tőle! nemnormálisgyerek) hogy azt hiszem ebből a nemes faanyagból neki fogok valamit készíteni.