Tudod hányszor akartam én is beírni valami nem túl hízelgőt?

Aztán mégsem tettem!

Azt kéne elfogadni, hogy vannak dolgok, amiken nem lehet változtatni.

Aki fát kirak a totális esőnek, hónak, fagynak, napsütésnek, és mindezt abszolut védtelenül, nem tető alá, annak el kell fogadnia, hogy vagy kurvasokat foglalkozik vele rendszeresen, vagy meg fog változni az anyag kinézete a természet rendje szerint.

És aki ezt nem akarja elfogadni, az meg ne írogasson erről nem túl kedves dolgokat másoknak!

Előbb gondolja át, hogy mit milyen jelzővel illet!

A fa természetes anyag. A természetben például leszürkül, vagy lefeketedik, egyes fajtáit nem lehet megvédeni, mert olyan tulajdonságai vannak.

Ezek TERMÉSZETES tulajdonságai.

Aki fából csinál magának kerítést, ha megkérdezed miért abból, az indokok között ott lesz biztosan a TERMÉSZETESSÉG is.

De valójában nem hajlandó éppen a természetességet elfogadni. Mindenáron ellene dolgozik, és szenved az eredménytelenségen.

 

 

Nekem éppen ezért van vasból a kerítésem.

Ha kerítést csinálnék fából, azt vagy le akarnám festeni, és csak azért készülne fából, mert abból lehet megvalósítani azt a formát könnyen, vagy hagynám leszürkülni, ahogy akar.

De hogy nem emészteném magam azon, hogy jaj maradjon már meg szépen erezett fának, az biztos.