Legyél kevésbé számonkérő, kérlek. Hol olvastad azt, hogy új kocsikat kapunk? Linkeld ide, légy kedves, hadd lássam. (És bár semmiféle háttérinformációm nincs, arra a két vagy három bordás kérdésre el tudom képzelni, hogy nem ugyanazokat a konkrét kocsiszekrényeket kapjuk vissza, mint amit kiküldtünk. Cseredarab, mint amikor felújított generátort vagy önindítót kaptunk a Wartburghoz, emlékszel?)

Azt, hogy új kocsikat kapnánk, nem pedig romjaiból feltámasztottakat, biztos teli torokból harsognák megrendelői oldalról, nem pedig hagynának minket kétségek között vergődni.

Nem tudom, minden rendben van a csomóponttal? Csak mert az indexes (párt)firkászok is mintha leltek volna hibára.

Nem tudom, milyen új divat ez: már nem lehet laikusként (értsd: civil felhasználóként) a kényelmetlen, rossz, drága, ha egyáltalán, akkor felsőbbrendűségi komplexustól terhelten kommunikált, nagyképű döntéseket, létrehozott dolgokat észrevételezni? Mióta lettek csalhatatlanok egyes emberek? A számtalan meghozott, majd kétségbeesett lendülettel visszavont intézkedéseknél is kussolni kellett volna? Hagyni, hogy ránklőcsöljék a hülyeségüket? Erre való a sajtó, hogy megismertesse az embereket a tényekkel. Akkor is erre való, ha nincs mindig igaza. (És nem véleményeztem az általad háborgás tárgyává tett írást - nem jártam a helyszínen, nem tudom, hogy úgy jó, ahogy van, vagy úgy készült, ahogy egyes elefántcsonttoronyban ülők kitalálták. Mindenesetre te jól leírtad a csomópont feladatait - mindez mennyiért is, hétmilliárdért? Huh, megtérülést számoltak hozzá? Nem tőled kérdezem.)

Nem, nincs párhuzam a pft-s tákolmányom és az inkriminált cikk indulatai között. Sőt, a rám vonatkozót nem is tartottam fikázásának - ezt le is írtam. Az észrevételezőnek igaza volt. Abbéli tanácsát utasítottam vissza, hogy értéktelen hozzászólásokat generáló trollként megmondhassa, milyen időközönként és miről írhatok. Majd akkor, ha lesz korlátozás a kommentárok számában vagy tartalmában, és ettől eltérek, jöhet számon kérni.

Az utolsó bekezdésed is részben téves. Egyfelől jól tudod, hogy hetek kérdése, mire ilyenre megjön a válasz (vagy éppen nem is jön, csak egy beképzelt ledorongolás, netán még az sem), másfelől szuverén lények vagyunk, értékítéletre való képességgel. Tehát hadd legyen az az újságíró, aki ebből él, nem pedig az, akit a te homályosan körvonalazott elveid alapján annak gondolsz.

Nekünk, olvasóknak igazából egy nagyon erős fegyverünk van: ha nem tetszik a tartalom, akkor nem olvassuk el. Sőt, meg sem vesszük a sajtóterméket, vagy nem kattintunk a linkre a neten, bármilyen csábító is a cím vagy bármi más. Miért nem használod ezt a felülmúlhatatlan eszközt, miért gyötröd magad az ilyenek olvasásával? Szörnyű önsanyargatásnak tűnik, az itteni megnyilvánulásaid alapján. De persze nem akarom megmondani hogy mit csinálj, ez csak egy költői kérdés volt.