> Azért az mégiscsak különös, majdhogynem csodával határos, hogy az ugor rokonnépektől való elválás után sok száz évvel, talán ezerrel is, a sokfelé vándorlás és különféle török és iráni eredetű népekkel való találkozás - együttélés - keveredés során a magyarok meg tudták őrizni a nyelvüket.
Erre nincs mit mondanom mást, hogy minden nép esetében különös, hogy a sok találkozás, együttélés, keveredés során megőrizte a nyelvét: nem különösebb ez a magyar esetén, mint az angol, az orosz esetén.
De megszólalásodból ugyanazt a romantikus-laikus nézőpontot látom ki, amelyet a mai tudomány nem oszt, tudniillik, hogy a nyelv és a nép nem azonos. Meg kell hogy mondjam, az én családom nagy része elmagyarosodott, nos ők nem őrizték meg a nyelvüket, pedig [ma már] magyarok. Ugyanígy, ha a „magyarok” a szteppén lecserélték volna a nyelvüket valamely nyugati török nyelvre, akkor azon lehetne csodálkozni, hogy ebből a valaha nagy nyelvcsoportból csak két népnek sikerült megőriznie a nyelvét: a „magyarnak” és a csuvasnak. Te most a jelen állapothoz kötődsz érzelmileg, de ha másként alakul a történelem, akkor ahhoz kötődnél ugyanilyen erősen. Ez érthető, ugyanakkor nem a tudomány, ill. a tudományos tárgyalás körébe tartozik.
> Értem a 'magyar' népnév etimológiáját, ezek szerint mint népnév csak az Árpádok hatalomra kerülésével terjedt el, először 'moger' formában
Ez valami félreértés lehet. Az Árpád-kor óta vannak írásos források ezzel a népnévvel, de ez nem jelenti azt, hogy ekkor terjedt el, csak azt, hogy ekkortól kerülnek magyar betétszavak a szövegekbe, köztük a nép önelnevezése is. Hogy mikor terjedt el, azt nem tudni, csak különféle hipotézisek lehetne erre. Általában úgy vélik, hogy már az obi-ugoroktól való elszakadás után kialakulhatott ez a név. Vannak nyelvi utalások arra, hogy a magyarok a különválás után a permi nyelvek őseinek közelében éltek egy ideig. Csábító arra gondolni (de lehet, hogy nem megalapozott), hogy az ugorok önelnevezésének vélhető *mańćз névhez ekkor társulhatott a más nyelvű finnugort jelentő *erз tag.
Róna-Tas szerint a Káma melletti Csisztopolban találtak 1311-ből származó arab-török nyelvű sírfeliratot, ahol az elhunyt apjának a neve M.dzs.r volt. Amennyiben nem egy, a magyarországi hadjáratot megjárt mongol segédcsapat tagjáról van szó, úgy felvetődhet az, hogy a Julianus által megtalált keleti magyarok önelnevezésének a nyomáról van szó. Ebben az esetben az elnevezés akár a Kr. u. VI. sz.-ig is visszavezethető lenne. Vö. http://www.origo.hu/itthon/20040301ronatas14.html, http://mindentudas.hu/el%C5%91ad%C3%A1sok/tudom%C3%A1nyter%C3%BCletek/b%C3%B6lcs%C3%A9szettudom%C3%A1ny/140-nyelvtudom%C3%A1nyok/6060-nep-es-nyelv-a-magyarsag-kialakulasa.html, ill. http://www.nyest.hu/renhirek/magyarok-korjatmaszban
> A nyugat-Európában elterejdt népnevünk: Ungarn, Hungary az "onogurból" származik? Nekem olyan fura látni minden sportközvetítésnél a magyarokat jelző "HUN" feliratot, ez annyira megtévesztő...
Minden valószínűség szerint onnan származik, és a szlávok aggathatták a magyarokra, a frankok pedig átvették a szlávoktól. A francia nyelvű szerzőknél került elébe alkalomszerűen a néma h, és a magyarországi latinságban ez az alak rögzült az évszázadok alatt lassan kiavítva a többi változatot. Nyugat-Európában amúgy a Hun- kezdetű változat eredetileg nem ismert, van Hon- (néma h-val), On- és Un-. Az angol Hungary (mint szabályt erősítő kivétel) tudós kölcsönzés a középkori latinból.
Az megfontolandó, hogy Anonymus sem a hunokhoz kapcsolta ezt a nevet, hanem Hung várához. A Dado verduni püspöknek a magyarokról a X. sz. első felében író szerző fejében sem merült fel ez a lehetőség, ő az ófelnémet hungar ’éhség’ szót látta bele. Nekem, szlováknak könnyű lenne a hunkár ’szűrkankót viselő ember’ szóra asszociálnom. Magyar nyelvűként viszont a Hun feliratot én Hol? értelmű kérdésnek értelmezem mindig, mert a felnőttem környéken a magyarok ezt így mondták. S í. t. Attól függ mik a preseteink (előfeltevéseink stb.), azt fogja felidézni. A tudomány attól több, hogy ezektől a presetektől megpróbál elvonatkoztatni.
> én félig-meddig vásárhelyiként csak ezt a rövidítést ismerem: Vásárhely. Pl: vásárhelyi művésztelep... elég furán hangzana: hódmezői művésztelep...
szakor új jelenségre hozott példát, én is egy újfajta rövidítést említettem, amelyet a fiatal korosztálynál hallok. Már írásos nyoma is van a Google-n, pl. „Hódmezőn voltam”, https://www.google.hu/search?q=%22h%C3%B3dmez%C5%91n+voltam%22
