Sziasztok!

 

Elkészültem végre a lányom galéria lépcsőjével. Hobbiasztalos pályafutásom legnagyobb munkája. Rengeteg idő alatt készültem el, mert a munkám mellett sokszor hetekig hozzá se nyúltam. Elég gyenge képek vannak csak róla, de a lényeg látszik. Ilyen volt, amikor szárazon összeraktam, még lépcsőfokok nélkül:

 

 

Itt a gerenda hosszak még nem voltak méretre vágva, illetve jobb oldali lépcsőkorlátot beszerelése is vissza volt. Látszik az is, hogy a galériát tartó páros összekötőt és a felette lévő vízszintes korlátokat még az ácsok csinálták, de a vízszintes korlátokat tartó függőleges gerendát már kicseréltem hosszabbra.A falhoz simuló függőleges gerenda rögzítéséhez a fal mögött lévő gerenda csavarjait használtam fel, tartottam tőle, hogy ha kicsavraom, akkor a fal mögött szétugranak a gerendák és abba a lukba soha nem dugom vissza a hosszabb menetes szárat, de megúsztam, vissza lehetett ütni a hosszú csavarokat. Aztán szétkaptam az egészet és lecipeltem ismét a garázsba, és jött a festés:

 

 

Három réteg Milesi vizes fedőfesték került rá, meg egy réteg vizes lakk, mindent hengerezve. Az első réteg után lehet, jobban vissza kellett volna csiszolni, mert ahogy a borovi fenyő anyag rostjai megszívták magukat, kiemelték az anyag erezetét. Aztán úgy döntöttem, nem kell ennek tükör felületnek lenni, úgyhogy hagytam látszani az erezetet. Aztán fel ismét a tetőtérbe és jött a szerelés, meg a végeredmény:

 

 

Mivel elég meredek a lépcső, ezért a lépcsőfokok váltakozva szélesek, illetve kivágottak. A lépcső hajlásszöge 60 fokos, 5 fokkal kevésbé meredek, mint amit a kisebb lányomnak csináltam. Ez jobban járható, szinte kényelmes, főleg, hogy nem egyenesen felvezet a galériára, hanem van egy pihenő, amiről oldalra kell belépni a galéria szintre:

 

 

Ebben már szinte mindent én csináltam, csak a korlátoszlopok tetejére a gömböket vettem, a többit és gyártottam le.

 

 

Amiben még nagy tanulságok voltak, hogy ebben a projektben elkezdtem a kézi szerszámokat használni. Igen, ez ciki, de én eddig mindent géppel akartam megoldani, mint egy jóféle jutyúb asztalos. Most a váltás sokszor kényszer is volt, például a gerenda illesztéseket a kézi körfűrész gépem nem is érte át, így jött a kézi fűrész meg véső. Aztán rákaptam, és több kisebb feladatot kézi szerszámokkal csináltam meg. És ennek kapcsán rájöttem, hogy valójában csak így lehet megismerni a fa viselkedését, ha tapogatom, simogatom, anyázok ha kitöredezik, sokkal jobban megtanulható az anyag viselkedése, mint amikor tolom a gépet érzés nélkül. Újabb alkalom, hogy végtelen szerszámbuzériámat kiéljem, azóta kézi szerszámokat nézegetek:) A lényeg, hogy végre elkészült, a lányom örül neki, én meg tervezhetem a következő projektet az asszonynak.