http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=127562862&t=9111571
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=123937447&t=9111571
Ál-Zakariás Egyháztörténetének szír nyelvű átdolgozásából: "a szelíd lelkű Jusztiniánosz uralmának huszonnyolcadik ... éve ... A hunok közé tartoznak, és a kapukon belül vannak: būrgārē, külön nyelvvel bíró pogány és barbár nemzet, több városa van; allānājē, ezeknek öt városuk van; a Ddw népéhez tartozók, ezek hegyek között laknak, és erődeik vannak; ūngūr, sátorlakó nép; ūġār, sāber, būrgar, kūrtargar, ābār, kāser, dīrmar, sarūrgūr, bāġarsīq, kūlas, abdel, eftalīt, ez a tizenhárom, sátrak alatt lakó, a jószág, a halak és vadállatok húsából, valamint fegyverekből élő nemzet".
Kmoskó ezt a magyarázatot fűzi hozzá: "A Kaszpi-kapu alatt a Dariel-szorost, a tenger kapuja alatt a Derbendi-szorost kell értenünk." (Szír írók a steppe népeiről; Balassi, Bp., 2004, 98.)
Vagyis 555-ben több sztyeppei eredetű népelemet találunk szászánida zsoldban Transzkaukáziában.
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=133599611&t=9172222
Honnan toborozták őket?
Szíriai Mihály: "A törökök ... lakóhelye északkeleten terül el ... csakis két, kapuszerű helyen jöhetnek ki az ottaniak, és mehetnek be, akik akarnak. Ezek egyike Perzsián túl, keleti vidéken fekszik, másika északon, Ibériától befelé. Ebben hatalmas erődítmények vannak, s az a kapu, amelyről azt állítják, hogy makedóniai Nagy Sándor parancsára épült abból a célból, hogy az ottani nemzeteket a kivonulásban megakadályozza ... Minthogy ... csak azon a két helyen tudnak kivonulni, mikor a tőlük kijjebb levő királyok szorult helyzetbe kerülnek, (csak) annyi férfit engedtek közülük kivonulni, amennyit (éppen) akartak, hogy az ellenségeikkel folytatott harcokban velük legyenek, utána pedig újból hazájukba tértek vissza."
A limes Sasanicus két szakaszáról van szó: az egyik a Kaszpi-tengertől keletre, a másik attól nyugatra húzódott, s az itteni kapukon engedtek be a perzsák a sztyeppei hadi utánpótlást. Később Bizáncba és a keresztény Magyar Királyság területére is hívtak be ilyen keleti "erősítést", nemcsak a sztyeppéről, hanem a déli muzulmán világból is.
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=139081831&t=9172222
Baski Imre: "... Derbent régi nevei között nem találunk ‘vaskapu’ jelentésűt. Az oguz hőseposzban viszont, amint alább látni fogjuk, a derbenti szoros Vaskapuja szinte eposzi jelzővé vált. Lehetséges-e hogy a török népek hozták magukkal az (ótörök?) elnevezési mintát, s a közép-ázsiai Vaskapu-szoros analógiája alapján nevezték el a Derbenti-szorost is? Feltehetőleg igen, hiszen az avarok és a hunok után a nyugati türkök és a kazárok is megjelennek a Kaukázus vidékén a 6. századtól kezdve. A török jelenlét ettől az időtől számítható. Al-Bāb, azaz Derbent, és környéke ténylegesen a 11. században került török uralom alá, amikor a Nagy Szeldzsuk Birodalom része lett. Ezzel az oguz törökség is megtelepedett a Kaukázus déli-délkeleti felén."
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=133487619&t=9172222
463 tájékán, amikor Priszkosz rhétor a következő sorokat írta, már javában kószáltak arrafelé sztyeppei népek. Lehet, hogy a szászánidák engedték be őket segéderőnek, lehet, hogy a sahansah birodalmától közvetlenül északra legeltették csordáikat: "Ebben az időben a keleti rómaiakhoz [azaz Bizáncba] követséget küldtek a száragurok, az ogurok [az eredetiben: urogok] és az onogurok, amely népek elvándoroltak saját lakóhelyükről, minthogy harcba bocsátkoztak velük a szabirok, akiket az avarok űztek el, akiket viszont az Óceán partvidékén lakó népek késztettek arra, hogy más vidékre költözzenek. Ez utóbbiak földjüket az Óceán kiáradása folytán keletkező köd miatt hagyták el azért, mert griffek tömege tűnt fel. Az a hír járta ugyanis, hogy ez mindaddig nem szűnik meg, míg csak fel nem falják az emberi nemet. Ezért hát e bajok következtében elűzetve, a szomszédban lakókra törtek rá. Minthogy pedig a támadók erősebbek voltak, azok, akiket a támadás ért, más vidékre költöztek." (Moravcsik Gyula fordítása)
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=139081892&t=9172222
A középkori horvát-magyar báni tisztség eredetéhez:
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=138988968&t=9156681
A bán egy perzsa méltóság, kifejezetten 'őr'-t, 'védelmező'-t jelentett, közigazgatási szinten egy-egy határtartomány vezetőjét.
https://en.wikipedia.org/wiki/Ban_(title)
The mainstream view of the time was mainly opposed by Stjepan Krizin Sakač, who emphasized that the word bajan is never mentioned in historical sources as a title, the title ban is never mentioned in such a form, and there's no evidence that Avars and Turks ever used a title closely related to the title ban. Sakač connected the Croatian bân with statements from two Persian dictionaries (released 1893 and 1903); the noun bàn (lord, master, illustrious man, chief), suffix bân (guard), and the Sasanian title merz-bân (مرزبان marz-bān, Marzban). He considered that the early Croats originated from the Iranian-speaking Sarmatiansand Alans. The view of the possible Iranian origin (from ban; keeper, guard), besides Avarian, was shared by the modern scholars like Vladimir Košćak, Horace Lunt and Tibor Živković.
https://en.wikipedia.org/wiki/Marzban
The title marzbān can be dated to the Parthian Empire, where in the frontier areas such as Nisa (1st century BC) are found titles mrzwpn (marzban), probably an officier in charge of the frontier troops, and dyzpty, an officier in charge of a fort. Some scholars consider that marzbāns existed during the reign of Darius I (550–486 BC) of the Achaemenid Empire. There is some uncertainty for the exact relationship between titles marzbān, spāhbed, kanārang, pāygōsbān (Parthian ptykwspn, Sasanian paygospān or padhospān) and istandar. The historical sources blur the distinction between the marzbān and spāhbed (army general or military governor), implying marzbān was a military title strictly limited to the frontier marches and provinces. The least clear is the distinction with kanārang, apparently an East-Iranian derivation ofmarzbān in the province Abarshahr in Central Asia. The pāygōsbān, meaning "guardian of the district", is an uncertain title, seemingly provincial military commanders or governors, while the marzbān meant "guardian of the borders, provinces". Perhaps the pāygōsbān lacked civilian duties. The istandar was the governor of an istan (province or district within a province)
Hamarosan esedékessé válik, hogy foglalkozzunk Khumara várával.
