@kombi:

Köszönöm az információkat, de ez a kerékpárral utazás csak egyszeri és "rendkívüli" megoldás volt. Amikor a bérelt lakás leadása előtt a tulaj kitalálta, hogy kifestet meg renováltat és a Magyarországra tervezett "szabadságot" így a szüleimnél a Balatonon töltöttük el. Nem tudtunk a kedvezményről. Ahogy leírtam a kedves fiatal pénztáros adott szóba és egy kis füzettel tájékoztatót. Ami bosszantó - még ha nem nagy összegről is van szó - a balatoni pénztáros le akart húzni :-/

@-Smiley-:

Mi akadálya van a pénztárak és a központ informatika összekapcsolásában? Szinte mindenhol ott a vasúti SDH és még talán csatlakozási pont is adott az egyes állomásokon. De nem csak magyar, hanem nemzetközi szinten is jó lenne a dolgokat összehangolni.

2012-ben történt a köv. eset:
Egy svájci budapesti rokonaihoz akart utazni és még ezt vonattal sosem tette meg. A rokonoknak azt mondták Kelenföldön arra a napra nincs jegy, de Zürichben az illető mégi meg tudta venni. Az illetővel még Zürichben a peronon ismerkedtem meg aki épp azon telefonált, hogy nem tudja mi az a Kelenfoeld. Mondtam neki én is ott szállok le majd szólok, még a taxikig segítek elmenni. Így amíg az unokatestvérem Ausztriában nem szállt fel beszélgettünk. Sőt vigyáztunk egymás dolgaira amíg egyesével elmentünk enni. Az illető minden gond nélkül eljutott Mosonmagyaróvárig, ahol a vjv belekötött a jegyeibe. A végén már kezében lévő kütyüből a földig ért a szalag - még a születése utáni első oltásokat is felszámolták neki és jegyzem meg röhögtek az egészen - amikor papírokat kértek tőle. Aztán az unokatesóval egymásra néztünk és odasétáltam. Mondtam a vjv-nek:

"Ez az ember velem együtt szállt fel Zürichben, átjött 3 országon és azóta 5 jv. csere is volt. Sehol sem problémáztak vele."

Utána beszéltünk az unokatesóval, hogy hiába van országimázs meg idegenforgalmi államtitkár meg ilyen-olyan posztok - hatalmas fizetésekkel -, ha egy ilyen ember majd elmondja tapasztalatait otthon; hogyan akarták lehúzni a magyar jegyvizsgálók!