Szerintem ennél izgalmasabb kérdés, hogy mi van olyankor, amikor egy űrhajó egyenes vonalban egyenletes sebességgel (tehát inerciarendszerként) halad 299 792 457 m/s sebességgel, tehát mindössze 1m/s választja el a vákuumbeli fénysebesség értékétől?

Mi van ilyenkor, ha valaki az űrhajóban a menetirányban pisztollyal kilő egy lövedéket? Avagy akár csak egy nagyot próbál rúgni a lábával a menetirányba, ami megfelelne 2m/s sebességnek, vagyis ezzel túllépné a fénysebességet. Mi történne?

Szerintem az történne, hogy a pisztolyból mint egy"lassított felvételen" bukkanna elő a golyó, és simán el lehetne ugrani előle, mint Keanu Reeves tette a Mátrixban. A rúgásunk pedig mintha egy sűrű masszába ütközne, ill. úgy éreznénk, hogy lábunk mázsás súlyú lenne, amit nem tudunk felgyorsítani a haladás irányában. A menetiránnyal ellentétes irányban (hátrafelé) viszont megerőltetés nélkül tudnánk mozogni.

A fénysebesség, mint határsebesség korlátja ugyanis itt már keményen közbeszól, s nem lehet akárhogyan ugrabugrálni, legalábbis menetirányba. S itt nem egy látszólagos dologról, illúzióról van szó, hanem tényleges fizikai hatásokról. Ennek bizonyítékait adják a részecske gyorsítók, ahol egyre nagyobb energiákat kell befektetni ahhoz, hogy mondjuk 0,999c-ről 0,9999c-re, 0,99999c-re – és így tovább – gyorsítsuk fel a tömeggel bíró részecskéket.

 Fentiekből mi következik? Szerintem nem más, mint hogy a fent leírt űrhajóban egy rúgással meg lehet állapítani, hogy az egyébként inerciarendszerben haladó, lesötétített ablakú űrhajó fényközeli sebességgel halad, s azt is ki lehet következtetni, hogy melyik irányban halad ezzel a sebességgel (amerre a rúgásunk erős ellenállásba ütközik).

S ha ez így van, akkor ebből meg az következik, hogy az inerciarendszerek nem egyenértékűek.

Vagyis Galilei tévedett. Newton tévedett. Einstein tévedett. A relativitás elve elbukott...