Arra, hogy a kitajka mikor került be a nyelvbe, nem találtam adatot csak annyit, hogy a szlovák felé a lengyel volt a közvetítő (oda pedig az orosz). Abban igazad van, hogy a családnév-képződés általános időszakához képest valószínűleg kései. Az azonban különbség a Rása névhez képest, hogy nincs jobb alternatív etimológia: több lehetőség esetén hajlamosak vagyunk a kivételes fejlődést feltételező magyarázatokat elvetni.

 

Az időrendhez az általánosságban elmondható, hogy minél periferiálisabb egy csoport, egyrészt annál később jelennek meg a családnevek, másrészt annál változékonyabbak is maradnak a polgári anyakönyvezés beálltáig. Ezért valami esély van az alsóbb néprétegek közt a fősodornál későbbi keletkezésű vezetéknevekre. Ebbe a népmozgalmak is beszámítanak, hiszen az Alföldre való szlovák áttelepülés teljesen átrendezte a korábbi családneveket. Az utána ott beálló jobb mód viszont konzerválóan hatott, míg a Felföldön, ahol a rossz helyzetű szlovákok közt anyagiak nem nagyon öröklődtek, az alapváltozékonyság magasabb maradhatott.

 

Amúgy a sztenderd szótárak közül kimozdulva, úgy találtam, hogy a szlovák kitajka szónak további jelentése is van Kelet-Szlovákiában ’faág nehezen elérhető vége, különösen a fa csúcsa’, ’ostorhegy’. Az időbeli horizontja azonban ennek a szónak sem lehet sokkal korábbi, mint a textilé.

 

 ------------

 

> Re: Sikinya, Sikalák, Sikutyák. Érdekes, hogy egy ritka, nem adatolt alapnév három nevet is "terem" egyazon faluban, nem?

 

Lehet, hogy rosszul fogalmaztam, de a Šika alapnév létezik.  Az esetre, úgy vélem, három megoldás is adódik. (1)  Meglehet tényleg három hasonló, egymástól független ritka név került itt egymás mellé, és ez csak azért tűnik fel, mert ezt az aspektust vizsgáltuk. Ha más aspektust néztünk volna, akkor talán más ritka jegyek „sűrűsödtek” volna más neveknél, és lehet, hogy más faluban. Szerintem ez lehet a kutató optikája, amikor is az érdeménél jobban felnagyít valami megfigyelést.

 

(2) De az is lehet, hogy ezek a nevek eredetileg messzebb által egymástól, és éppen az egymás mellett élésük folytán hatottak közelítőleg egymásra a hangalakjukat is tekintve. Ilyenkor az etimológus látszólag téved, hiszen a másodlagos alakot elsődlegesként elemzi. Mivel az etimológia, mint minden diszciplína, mégiscsak a szabályos változásokból tud rendszert építeni, ezért az ilyen eseteket névcserének szoktuk tekinteni: azaz valaki felcserél két hasonló, de egyaránt elsődleges névformát.

 

(3) Végezetül az is leképzelhető, hogy egymás mellé került három Šika nevű ember, vagy egy ilyen személy családja vált háromfelé. Ez pedig magával hozta a megkülönböztetés kényszerét, és a különböző kicsinyítő képzők funkciója éppen ez: ugyanabból az alapnévből eltérő apellatívumokat generálnak.

 

Közben a Šika alapnévhez még eszembe jutott valami. Az is lehet, hogy a magyar Sike személy- (majd család-) név átvételéről van szó. Ez a Szixtusz (< latin Sixtus ’hatodik, hatodszülött’) egyházi név régi köznapi, rövidült magyar formája.