"Nem Hss-ről írtam, hanem a H. erectusról!"

 

Az emberi faj történelme 3 millió éves, a hss története meg 150 e év. Én ezzel foglalkoztam, ugyanis ami előtte volt, az társadalmi értelemben nem más, mint a független nagycsaládok története egész az állatvilágig. (A gorillák, csimpánzok is hasonló formában élnek). 

Ebben az ősi időszakban nem volt kultúra, művészet, vallás, stb, mert nem volt funkciója (nem volt szükség rá). 

Mindez csak a törzs életmód elterjedésével kezdődött. 

 

A közös gyűjtögető, vadász/halász életmód megköveteli a verbális kommunikációt is."

 

Természetesen. 

De ez a verbális kommunikáció az úgynevezett "saját nyelv" volt, ami nem azonos a nyelvet meghatározó  tudományos definícióval. Az érdekes az, hogy még ez a saját nyelvi forma is fellelhető volt szinte a mai napig....az eszkimóknál, ahol egy-egy nagycsalád olyan messze élt egymástól, hogy még évente sem találkoztak.  Ahogy a nevében is van, a saját nyelvet csak az adott kis közösség beszélte, és rajtuk kívül senki más. 

 

"A gyűjtögető/vadász/halász életmód aránylag nagy területhez kötött, amelyben aránylag gyakran kell változtatni a szálláshelyet..... Ez az életmód szigorúan korlátozza a falka létszámát is, mivel sem túl sok gyerek, sem túl sok öreg/beteg nem lehet benne, hiszen az akadályozná folytonos vándorlást."

 

Ha már ennyire belemegyünk.....

 

Én semmiképp sem beszélnék falkáról, hordáról, ehelyett sokkal inkább  nagycsaládról. A tudományos kifejezés: "területi csoport", és még ez sem tetszik nekem. Ugyanis sztem a csoport szoros családi köteléket alkotott. Ahogy az oroszlánoknál a nőtestvérek alkotják a csapatot, úgy az embereknél a fiútestvérek alkották a nagycsaládot. A nőket meg a szomszédos csoportoktól szerezték be. (feleségül veszlek, férjhez megyek, stb. ) Egy-egy nagycsalád tehát fiútestvérekből és több szomszédságból szerzett asszonyokból állt. Egy hvgy életmódot folytató ember területigénye 10 km2, így aztán egy 50-60 fős társaság már igen nagy létszámúnak számíthatott. A korstruktura meg úgy alakult, hogy a nagyobbik fele 14 év alatti gyerek, néhány 35 év feletti "öreg", és 10-15 felnőtt. 

Tehát: 5-7 fiútestvér (féltestvér), és ugyanennyi felnőtt nő volt egy nagycsaládban. Ha 15-35 év között vesszük a felnőttek korát, akkor ez azt jelenti, hogy 3-5 évente egyetlenegy fiúgyerek vált felnőtté. Ezért volt ilyen nagy (ritka) ünnep az, ha valakit felnőtté avattak. 

A "területi csoport" kifejezés lényege a területen van. A csoport összlétszámához szükséges területet a csoport fennmaradása érdekében mindenképpen biztosítani kellett. Ez a min. terület 50 fő esetén 500 km2, ami egy 22 x 23 km-es négyzet. Ekkora területet kellett birtokolni a csapatnak, de nagyobbat meg felesleges volt. Nem is nagyon bírták volna szusszal. Viszont ezen a területen nem kellett sokat vándorolni. Ha volt egy jó fekvésű barlang, vagy egy jó kunyhó a terület közepe táján, akkor estére haza tudott érni mindenki a terület legtávolabbi pontjáról is. A vándorlás tehát nem volt jellemző az ősemberekre. Inkább állandó mászkálásnak mondanám a mozgásukat. 

 

"Drasztikusabb létszámnövekedés csak a már letelepedett, földműveléssel , állattenyésztéssel, iparossággal foglalkozó lakosságnál lehetséges.Ergo a törzsek is csak ekkor jöhetek létre. "

 

A földművelés más tészta. Ámde a törzsek....

A törzsek a fentebb leírt nagycsaládokból jöttek létre. Először rokoni alapon szerveződtek kisebb szövetségek (klánok, gensek, nemzetségek), de ezek nem voltak időtálló szerveződések, A törzs viszont az volt. Egy törzs az egy központból védhető (felügyelhető, uralható) nagycsaládok összességéből állt. A törzsi forma létrejöttének alapja az a felismerés volt, hogy a korábbi ellenségeinkkel (szomszédainkkal) összefogva hatékonyabb védelmet, (vagy akár támadó pozíciót) lehet alkotni. 

A központ eleinte csak "információs pont" volt, később már adóztatta azokat, akiknek védelmet nyújtott. 

A gyalogos időszakban egy központ kb. 100 km átmérőjű területet tudott hatékonyan felügyelni, így olyan 20-25 nagycsalád tartozott egy-egy törzshöz. A törzsi szerveződés tehát működőképes volt a földművelés nélkül is.