Krusó: Nehéz ügy, mert jelenkori előfordulási adatai nincsenek, ugyanakkor szinte minden szláv nyelvben kialakulhatott olyan tövek önállósulásával, mint a szlovák krušiť ’gyötör, sanyargat; zúz, aprít, darabokra tör’, krušný ’nyomasztó, terhes, keserves’, kruch ~ krušok ’karaj, szelet’, szerb-horvát kruh ’kenyér’, lengyel krusza ’körte’. Emiatt a magyar névforma forrását nem tudom azonosítani.
Az -o a névben kicsinyítő szerepű tővégződés. Ha ezt -ko kicsinyítő képző váltja, akkor már könnyebben adatolható szláv névalakokhoz jutunk, mint a szlovák Kruško, lengyel Kruszko, horvát Kruško.
Hrecska: Vö. ukrán Гречка (Hrecska), amely a termelt növényre, gyakori/kedvelt táplálékra utaló képzőtlen ragadványnév, l. ukrán гречка (hrecska) ’hajdina, pohánka, Fagopyrum esculentum’. — Az ukrán növénynév a ’görög’ népnév származéka. Hasonló alakulat a magyarban a tatárka, ill. a tatárbúza, amely szintén egy hajdinafajt, a Fagopyrum tatarica-t jelenti.
Marada: Vö. morva-szlovák Marada, (Cs., Szlk.) családnév. Az etimológiája nem tiszta, mert a szláv -da kicsinyítő képző leginkább zárt tőhöz szokott járulni, bár Kniezsa adatolja a Mikuláš ’Miklósa’ névből származó Mikuda-t. Szláv etimológia esetén anyanév lehet, a Mária személynév Mara rövidülése lehet az alap.
Szlovákiában azonban a Hegyentúlon ismert a Maradík vezetéknév, amely ugyan lehet a Marada továbbképzése -ík kicsinyítő képzővel, de ugyanakkor alakilag egybeesik a magyar Maradék ’sokgyermekes családban az utolsó gyermek; utószülött, apja halála után születet gyermek’ családnév í-ző változatával. Ez megengedi azt a feltételezést, hogy a szlovák név a magyar átvétele legyen, a Marada pedig ebből való visszaképzés.
Bagala: Vö. a Léva környékén központosuló szlovák Bagala. A nevet máshonnan nem tudtam adatolni, az etimológiáját nem látom, de -ala képzős származék lehet egy olyan tőből, amely a g hang miatt végső soron nem szlovák.
