Törölt nick Creative Commons License 2016.03.10 0 0 14190

T. AWS 

 

Látom vannak új kérdések, és gondolom még lesznek is. Tehát a válaszok:

 

Isp 200. A fajlagos impulzust meg lehet határozni megfelelő számításokkal. Ehhez több dolgot is ismerni kell, de ezek mind tudhatók. Úm.: bomláshők, égéshők, átlagos molekulatömeg, égési hőmérséklet, tüzelőtér nyomás. Ezekből az adatokból levezethető termokémiai, áramlástani stb. egyenletekkel az elméletileg elérhető fajlagos impulzus. Minden összetételre más az értéke. Javaslom, hogy a könnyebben gyártható és gyújtható, némileg több szenet tartalmazó keverékkel kezdjed. A több szén alatt a 10-15 %-ot értem, 5-10 % PU-val kísérve. A többi az oxidáló. A nagyobb fajlagos impulzust adó, kevesebb szenet tartalmazó keverékek egyre keményebb gyújtást igényelnek. 

 

A PU azért „meggyőzőbb”, mert több szempontból egyszerűbben gyártható, mint a lenolajos. És legfőképpen biztosan megszilárdul teljes keresztmetszetében. Mivel még csak érintettem a lenolajos témát, ezért nem tudok sok konkrétat közölni, de a gyártása nagyon elhúzódó. Nagyobb vastagságban esetleg több hónapra is szükség van a teljes megszilárduláshoz. Ennél többet még nem tudok ehhez hozzátenni. Kétségtelen tény, hogy nem tartalmaz mérgező anyagot és a gyártása sem igényel kapkodást és a termék sem kemény és rideg. Ugyanakkor még sok kísérletnek kell megtörténnie, hogy biztosat mondjak erről az anyagról, és már teljesen a PU irányában folyik a munka.

 

A PU-t többféle forrásból is be lehet szerezni, de a legegyszerűbb a BISON PU MAX terméket. Ez 100 % MDI (és homológjainak a keveréke). Nem a legolcsóbb anyag, de ez az elfoglaltság amúgy sem a filléres kategória. A legtöbb barkácsáruházban kapható. Az OBI-ban mindenképpen. 250 g-os kiszerelésben 2000 Ft. Ez sok kísérlethez elegendő. 

 

A NaNO3 gyártása. Ismerem a vázolt KNO3 gyártást AN-ből kiindulva. Annál KCl-al végzett cserebomlást használják. Az oldat hűlése során a rosszabbul oldódó KNO3 válik ki először az oldatból, de ez nem egy borotvaéles határ. A KNO3 mindenképpen szennyezett lesz, azt többszöri átkristályosítással kell még kloridmentesre tisztítani. A helyzetet bonyolítja, hogy a KNO3 és az NH4Cl hőmérséklet szerinti oldódási görbéje metszi egymást, tehát nagyon pontosan kell a körülményeket tartani, különben a két anyag keveréke egyszerre fog kiválni a hűlő oldatból. Az általam javasolt gyártásnál a cserebomlásnál képződő ammónium-karbonát bomlástermékei gázok, tehát a maradék lényegében tiszta NaNO3 oldat. Függetlenül attól, hogy a gyártás egy teljes napot igénybe vesz, én maradok ennél. Az általad javasolt megoldást már régen megkíséreltem, arra számítva, hogy az ammónia és a szén-dioxid lassan eltávozik. Ez részben így történt, de a nyitott kannában, egy teljes nyáron át tárolt oldat lényegében alig változott. Forralva dőlt az ammónia. Ennek az az oka, hogy a reakció egyensúlyi. Ezt eltolni a NaNO3 képződés irányába csak melegítéssel lehet. Alternatív megoldásként használható a KNO3, amely készen is kapható, mint műtrágya, de ekkor a fajlagos impulzus is csökken. Én inkább NaNO3-at használom továbbra is. Ennek több oka is van, pl.: az indító segédtöltet is erre épül PU-al kombinálva. Említettem, hogy olyan belső gyorsítófokozatra van szükség, amelyik már az indítósínen kellően felgyorsítja a rakétát. De erre elég összesen 2 másodperc. Utána az AN alapú hajtóanyag végzi a gyorsítást. A lényegesen kisebb fajlagos impulzusú, de igen gyors égésű NAN bázisú hajtóanyag különösen alkalmas indító hajtóanyagnak.

 

A jövő héten folytatom majd a gyártás leírását, de már itt a tavasz és folytatom a kísérleteket is. Hamarosan lesz videóval kiegészített „prezentáció”, amelyet a youtube-on közzéteszek. De erre még várni kell kb. egy hónapot. Addig is a gyártás további leírásárát ismertetem.

 

Spike