Kernya: Természetszerűleg nem mindegyik itt adott etimológia tartható, a magaiméit is beszámítva. Én úgy vélem, hogy a Kernya név esetén is ez a helyzet. Ez előfordul Szlovákiában az eredetibb Krňa formában. Horvátországban és Szerbiába a Krnja igen ritka (így nem tudható, hogy ez a betelepülő szlovákokhoz köthető, vagy horvát-szerb alakulat), de az apanévi Krnjić (Hv., Szb.) származéka gyakoribb.
Szerintem ez egy névcsalád tagja, amelyről itt írtam: http://onomastikion.blog.hu/2012/04/30/krnacs
Az igaz, hogy ha lenne Kernya település, akkor a Kernya név a fenti mellett még erre a településre (az innen történt elszármazásra, az ide való kapcsolatokra stb.) utaló képzőtlen lakosnév is lehetne. Ekkor, mint ilyen, elsősorban magyar alakulatnak kellene tekinteni. Ugyanis a képzőtlen lakosnevek főként a környéken a magyarra és a németre jellemzőek. (A német pedig kizárható, mert a Kernya hangalak a németben nem lehetne stabil.)
A Bács megyei (új nevén) Kerény települést én nem nagyon tudom elképzelni lehetséges forrásként, mivel lehet, hogy manapság említik Kernya-ként, de Vályi és Fényes is Kernyája néven ismeri. A Kernya így fiatal alakulat lehet, amely a Wikipedia-cikkben említett Kernai köztes alakon rövidült a Kernyája-ból. A fiatalsága miatt pedig ki lehet zárni, hogy családnév keletkezzen belőle.
Ami az általad hozott Nagy Iván-beli „Kernyő” települést illeti, az már talán perspektivikusabb. Nagy Iván esetén észben kell tartani, hogy az írásmódbeli forráshűsége minimum kérdésesnek tekinthető. Ezt mutatja az is, hogy ezt és a „Család”, „Zsigárd” helynevet modern helyesírással hozza, de „Gezthe” esetén korabeli írásmódot használja. Holott ez utóbbi is lehetne a mai „[Nyitra-] Geszte”, vagy az előbbi a korabeli „Chalad”, „Sygard”.
A Hungaricanában találtam egy oklevelet, ahol a fentiből három településnév együtt szerepel, itt a kérdéses falu névalakja: „Kernya”. Vö. http://archives.hungaricana.hu/hu/charters/232198/?query=WJEL%3D%28%22Ghyczy%20csal%C3%A1d%20%28Q%2081%29%22%29
A modern névalakokat hozó dokumentumokban azonban „Kernye” a használt forma. Egy ilyenben meg is említik, hogy ez a település már eltűnt, és a mai Alsóbodok (Dolné Obdokovce) határába esett, vagyis határos volt a másik két említett településsel, Családdal (Čeľadice) és Nyitragesztével (Hosťová); vö. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/Gimes_evszazadai/pages/ge_003_gim-gozs_tort.htm
A fentiekből tehát az valószínűsíthető, hogy a településnek eredetileg szláv Krňa neve volt, amely magyar ajkon előbb Kernya lett, majd még tovább változva hangrendileg kiegyenlítődött Kernye alakúvá. Mivel a Kernya még XV. sz.-i oklevélben is szerepel, elképzelhető, hogy ebből képzőtlen magyar lakosnév lesz. Hacsak arról nincs szó, hogy az oklevél valójában már nem használt, archaikus írásváltozatot őrzött meg.
Végezetül én mégiscsak azt vélem, hogy elsősorban szláv óvónévről, ill. ragadványnévről van szó, szlovák esetben a krňa ’elsatnyult, csenevész gyermek’, horvát-szerb esetben pedig a krnja ’csonka, tömpe orrú személy’ közszóból.
