Előre is bocsi a "hosszúért", de a grafomániám ugyebár közismert, és nézd, nem kekeckedni akarok - de ez elvileg egy "szakfórum". Tovább megyek, hovatovább ez "A" szakfórum hazai berkekben (meg még 1-2, szintén itt az Indexen futó órás társfórum, nem kis hányadban ugyanazzal a törzsgárdával).

Mi tehát itt igenis az "írástudó felelősségével" beszéljünk a témáról, ne úgy nagy általánosságban a levegőbe...

 

Teljes joggal lehet mondani azt, hogy xy laikusnak nem kell, hogy bármi fogalma is legyen arról, mit jelent egy óra szervizelése, és az amúgy mibe kerül. Bemegy az első boltba, ami ennek képességét hirdeti magáról, beadja, kiperkálja amennyit kérnek érte - és utána elvileg joggal elvárhatja, hogy rendben legyen a dolog. Ha nincs, joggal reklamálhat, kérheti vissza a pénzét, vagy kérheti a maradéktalan munkavégzést. Elvileg. Meg jogilag is.

 

A másik fele az a fránya realitás... Az, hogy a hazai vásárlóközönség sajnos messze nem csak ebben a témakörben, de szinte egyik szakágban sem képes/hajlandó kifizetni a valóban kifogástalan és maradéktalan szolgáltatás/termék tényleg reális árát, szinte a nevetségességig fajuló módon keresi a kiskapukat - de közben azért a "tökélyt", azt elvileg elvárja... Ennek megfelelően általánossá vált az, hogy a "mester" olyasmit vállal/ígér, amit természetesen nem tud/lehet teljesíteni, aztán majdcsak lesz valahogy... És sajnos nem is nagyon van más választása, mert vagy lehetetlent ígér - vagy az ügyfelek zöme azonnal sarkon fordul, ő meg mehet a híd alá... Elmondhatatlanul tipikus példa erre a hazai használtautó-piac, ahol a vevők minimum 98%-a gyakorlatilag kikényszeríti, elvárja, hogy becsapják, a valóban reális állapotot, kilométert egyszerűen nem lehet neki megmondani - vagy máris ugrik a listán a következőre... Ő csak a garantáltan 100 ezernél kevesebbet futott, törésmentes, szervizkönyves, karbantartott, hibátlan kocsit fogja megnézni - az új autó árának a negyedével a zsebében - és ezt ő tényleg komolyan is gondolja... Ezek után az ember nem is tudja már eldönteni, hogy tulajdonképpen ki a nagyobb kókler, a 300 ezret futott megtört kocsit kilakatoló, és azt 98 ezret futó sérülésmentesként áruló nepper (nyilvánvalóan mind morálisan, mind jogilag tulajdonképpen egy bűnözőről beszélünk...), vagy a vevője (aki meg szerintem nem teljesen komplett...).

 

Ez egy kétségbeejtő és reménytelen csapdahelyzet - és nem is mi fogjuk megoldani. De itt legalább kibeszélhetjük a bánatainkat... De most képzeld el azt a szitut, hogy xy egy komoly "gamer" laptopot akar venni magának, mert valami über-döngölős 3D játékot akar rajta csapatni, és persze újat akar, jót akar, de van a zsebében 75 ezer... A normális helyekről elküldik sajnálkozva, de végül, előbb-utóbb úgyis talál egy pinceboltot, ahol egy nagy hangú pattanásos kamasz eladógyerek meggyőzi arról, hogy náluk bizony ennyiért van jó vas, és rásóz egy abszolút belépő szintű, mindenből a legcsoffadtabbat tartalmazó Celeronos, netbook szintű laptopot azzal, hogy ez igenis jó gamer gép, és hasítani fog rajta a játéka.. Aztán hazamegy, és esetleg már feltelepíteni sem tudja, vagy felmegy, és fél óra alatt elindul, VGA felbontásban is 1 frame/sec sebességgel rángatózva...

Emberünk joggal megy vissza azzal, hogy őt becsapták, ez a laptop nem tudja azt, amit ígértek neki, és követeli vissza a babaruhát. Eddig ez tiszta, nem? De most képzeld el, hogy emberünk itt nem adja fel, szétnéz máshol is, ezt még eljátsszák vele kétszer, felmegy netes fórumokra, ahol minden hozzáértő felhívja a figyelmét arra, hogy ha tényleg gamer laptopot akar, akkor szorozza fel három-néggyel a pénzét, úgy induljon vadászatra - ez alatt ne is reméljen semmit - de nem. Ő nem adja fel, megy és megy tovább, és várja a csodát.

Ezen a ponton is elmondhatjuk róla, hogy laikusként betérve a következő zugboltba is ő még mindig vegytisztán áldozat? Jogilag nyilván - de morálisan is? Vagy nem kezdünk lassan eljutni oda, hogy ezen a ponton azért neki, mint gamer fórumok látogatójának mégiscsak kapiskálnia kellene már, hogy az elvárása teljesen irreális, és nem, véletlenül sem fogja megkapni ennyiért azt, amit vár? Vagy legfeljebb akkor, ha valami nagyon zavaros-bűnös eredetű holmit kap, amiért az eladó sem fizette meg az árát (vagy éppen semmit...), csak letörölte róla az előző és jogos tulajdonos bevert orra vérét..?.. De őt ez sem érdekli esetleg?? Most akkor hogy ítéljük meg innentől a dolgot?

 

Ha ebben a fórumban ezek után egy szakember azt mondja, hogy márpedig nem lehet egy kabátgombbért - semmilyen relációban és trükkel, semmilyen árképzéssel sem - megoldani egy problémát, de ezek után az ezt elolvasók egy része akkor is oda fog menni, ahol nem is egy, de egyenesen fél gombbért végzik el azt - akkor van értelme egyáltalán annak, hogy szakember írjon ide? Vagy hagyjuk, hogy úgymond "a laikusok egymást hülyítsék, ha egyszer erre van csak igény"?

 

Te mit mondanál erre?

 

És azért vannak olyan szakmák-területek, ahol lehet átalányban dolgozni. Az IT területen ezt jómagam is megteszem sokszor - mert olyan sok "egy kaptafára való" tevékenység van, ahol igen jól meg lehet becsülni az átlagos energiaráfordítás-szükségességet, és éppen elég sok a munka ahhoz is, hogy a néha beeső aránytalanul problémássá váló, akár többszörös időt elraboló eseteket kompenzálni tudja az a néhány, amikor meg pillanatok alatt megvan a probléma megoldása. Ám ez pont a régi/használt órák szervizéről nem mondható el, ez inkább "haute couture", nincs két egyforma eset, még azonos típusoknál sem... Az igazi antik dolgoknál meg végképp nem, ott aztán az sem ritka, hogy már a szétszedés elakad, és a csavarok egy részét ki kell fúrogatni (aztán pótolni, mégpedig megfelelően kinézővel, ami akár nulláról új csavarok készítését is jelentheti). Erre nem lehet átalánydíjakat bemondani...

 

Mindenesetre nem véletlen, hogy az órás szakma egyfelől visszaszorult teljesen, másfelől a megmaradt maréknyi valóban jó szakember vagy eleve magasnak tűnő árképzésű, de legalább tisztességesen felszerelt, korrekt módon működtetett márkaszervizekben lelhető fel - vagy ismeretlenül, utcára már nem is vállal egyáltalán munkát. Semmifélét. Csak ismerős/ajánlás útján, előre bocsátva, hogy "drágáért dolgozik", de cserébe tényleg elvégzi a munkát, aki ad magára, le is dokumentálja valamilyen szinten, és ha probléma adódik (márpedig adódik, az már csak olyan...), akkor helyt is áll.

 

Az utcáról beeső "kétszázért akarok elemet cseréltetni" ügyfelek meg majd moroghatnak, hogy az egy darab Vaterás nyitókéssel felszerelt, eredetileg kozmetikus végzettségű "órás hölgy" megkarcolta a hátlapot, és egy nem is teljesen megfelelő, oda illő típusú, de éppen még beférő, ám legalább már lejárt szavatosságú kínai elem került bele, ami fél év múlva kimúlik.. Ez van, zsák a foltját...

 

Még egyszer bocsi a hosszú mormogásért, ez érett bennem, egészségtelen lett volna tovább tartogatni.. ;-))