Sziasztok. Kis beszámoló, mert kikívánkozik.

 

2015 újat hozott a futásaimban. 13 év önálló felkészülés után kipróbáltam, hogy mire vagyok képes, ha szakemberrel, edzővel dolgozom. Nem bántam meg a döntést, ez lett a leghosszabb, legtöbb fejlődést hozó, leginkább problémamentes futóévem.

 

Hosszabb kihagyásból (4 hónap) kezdtem az évet, 30 perc futásokkal és 6:20-as tempóval kezdtem januárban. Persze gyorsan jött vissza azért a régi kondi, februártól (heti 5-6 óra edzésidőnél) indult a közös munka Lőrincz Olivérrel, akinek ezúton is köszönöm, hogy elvállalt – enyém a megtiszteltetés.

 

A futásélmény átalakult. A napi, heti feladatok teljesítése, a pulzuszónák betartása, a látványos és rendkívül ösztönző fejlődés nyomon követése okozta öröm új fejlemény volt, ami inspirált. Ezzel szemben eltűnt a spontaneitás, eltűnt a szabadság, az addig futok, ameddig akarok típusú edzések. Mivel erős bennem a megfelelési kényszer élvezem ezt az új módit, bár néha hiányzik a régi.

 

Kicsit tartottam attól, hogy a közös munka nem lesz eléggé testre szabott, de messze nem ez igazolódott be. Az edzőm figyelt a teljesítményemre, az állapotomra, szépen fejlődtem, hétről-hétre, hónapról hónapra. Sokat segített, a saját fejem alapján kevésbé rendszertelenül, esetenként többet futottam volna.

 

Heti 4 nap és 6 óra edzéstől fokozatosan jutottunk el heti 6 nap 9-10 óra edzésidőig. Bár többet futottam, mint korábbi években, mégis kevésbé voltam fáradt, hiszen ritkán volt 2 óránál hosszabb edzésem. Sokat fejlődtem erőbeosztásban, lefelé futásban. Rengeteget javult az alaptempóm (javarészt a sok lejtőfutástól, és a rendszeres sík tempófutásoktól is gondolom). 150-es pulzusnál, ami az aerob zónám teteje januárban még 5:50, februárban 5:20, márciusban 5:00, áprilisban 4:40, májusban 4:30 körüli kilométerek sikeredtek. Ez korábban nálam elképzelhetetlen volt.

 

A sok edzés mellett keveset versenyeztem, nem volt ez egy kompetitív év. VTM, Mátrabérc, UTH, UB váltó, Vérkör kísérlet, Szavanna Trail, Dupla Élmény és egy Vulkántúra. A tavaszi és az őszi szezon két célversenyét (Zugspitze, és P85) egy-egy apró kis húzódás vitte el a levesbe, amiket pár nap alatt ki is pihentem. Nem baj, ez egy építkezős év volt.

 

Minden versenyem jó élmény maradt, szinte mindegyiken messze túlteljesítettem azt, amit előzetesen reméltem, vagy amit korábbi években elértem.

 

A futás idén fizikális dolog lett. Előtérbe került, hogy mit tudok kihozni magamból, hogy mire vagyok képes. Élveztem az edzéseket és élveztem, hogy javult a teljesítőképességem. 2016-ban szeretnék ezen az úton tovább menni, és olyan élményeket szerezni, amikre korábban nem volt lehetőségem. Remélem a futás megmarad űzhető és örömteli hobbinak, ami békésen megfér a család és a munka mellett.

 

Az év számokban:

• Megtett távolság: ~4000 km
• Megtett pozitív szintemelkedés: ~102.000 m
• Edzésidő: 382 óra
• Legsűrűbb hónap: május (47 óra, 497 km, 11.000 m D+)
• Leglazább hónap: október (22 óra, 218 km, 6.600 m D+)
• Leghosszabb futás: UTH, 14:20, 113 km, 4117 m D+)