43 éve, ezen a napon hunyt el Dutka Ákos, költő, újságíró.

 

 

Dutka Ákos

 

A FEKETE LÁNY

 

Összefonódik lelkemen olykor
Sok szomjú vágy, sok szomorú kín,
Rám vigyorog a tűzszemü Élet
A város fényontó ablakain...
Valami tánc vad üteme zsong künn
Az illatos dalos alkonyaton,
S úgy rémlik, hogy egy fekete lány
Járja a táncot a nagy utakon
S be-bekacag az ablakomon...

 

E leány: az ujjongó, tűzszemü Élet.
Csábitgat, hív száz alkonyaton
S ígéri százszor, hogy megölel majd
S elnémúl sok-sok nagy sóhajom.
Ígéri a pompát, a hirt, a szerelmet
Ezer muzsikás alkonyaton,
Mikor ujjongva a fényben, a lángban
Járja a táncot a nagy utakon
S be-bekacag az ablakomon...

 

S nem adott eddig semmit a céda,
Itt felejtett a rongy nyoszolyán,
Hiába dalolt róla a lelkem,
Itt felejtett a fekete lány.
S ha majd az arcom szomorú, sápadt
Szoborrá fagy egy alkonyaton,
Halottan fekszem rongy nyoszolyámon:
Ő megjön, - jön a nagy utakon
S bekacag majd az ablakomon.

 

 

Kandó László: Női arckép