vízkeménység
Oldott kalcium- és magnéziumionok jelenléte a vízben, amelyek a szappannal hártyaréteget/csapadékot képeznek és gátolják a habképzést. A víz keménységének legfőbb oka az oldott Ca(HCO3), amely mészköves területeken keletkezik az oldott szén-dioxid hatására kalcium-karbonátból. Mivel forralással eltávolítható, változó keménységnek nevezik:
Ca(HCO3)2(aq)→CaCO3(s)+H2O(l)+CO2(g).
A kicsapódott kalcium-karbonát a ’kazánkő' vagy (’vízkő’), ami az edényekben, bojlerekban, fűtőrendszerekben stb. keletkezik. Bizonyos területeken oldott kalcium-szulfát (CaSO4) okozza a keménységet. Ez forralással nem távolítható el, ez okozza az állandó keménységet.
A kemény víz komoly problémát jelent a mosásánál, csökkenti a fűtőberendezések, bojlerek hatékonyságát stb., és problémát okoz bizonyos ipari folyamatoknál is. A vízlágyításra különböző eljárásokat alkalmaznak. Közellátáshoz a változó keménységet oltott mész (kalcium-hidroxid) hozzáadásával vonják ki, amellyel kalcium-karbonát csapadék keletkezik:
Ca(OH)2(aq)+Ca(HCO3)2(AQ)→2CaCO3(s)+2H2O(l).
Ez az eljárás, amelyet Clark eljárásnak (vagy ’klarkolásnak’) neveznek, az állandó keménységet nem szünteti meg. Nátrium-karbonát hozzáadásával azonban mind a változó mind pedig az állandó keménység megszüntethető, a kalcium-karbonát csapadék kicsapásával, ezért használják azt mosószódaként, vagy a fürdősókban. Kivonható a vízből a kalcium (más ionokkal együtt) ioncserével zeolit, például Permutit alkalmazásával. Ezt használják a kis háztartási vízlágyítókban. Más technika, amikor nem távolítják el a Ca 2+-ionokat, hanem komplexet képeznek velük, így akadályozva meg a további reakcióikat. Háztartásokban erre a polifoszfátokat (pl. a P6O186--iont tartalmazó Calgont) használják. Ipari vizeknél más komplexképző szereket is alkalmaznak.
forrás:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oxford-typotex-kemiai/ch01s24.html#vizkemenyseg
A műgyantás lágyító a kémiai problémát megoldja, de olyan fos íze lesz tőle a víznek, hogy borzalom...
