Tehát a vád a gáztüzelsű berendezések égéstermékeivel szemben, hogy agresszívek.

 

 Érdekes van egy zárt túrbós rendszerű gázkazánom is aminek a füstrendszeréből a konenzátumot direkte a fürdőkádba vezetem immár  5 éve és még semmi felmarás.

  Úgy általában  már vagy ezer esztendel /vagy néhol korábban / kéményeket épít az ember, azon füstöt/ égésterméket ereget a szabadba. Sok baja nem volt vele. Néha felgyújtotta a fél falut vagy az egész várost,. ezenkvül semmi. Néha ha eldugult, pechjére éjjel, bizony megfulladtak.

 

 Úgy 30-  100 évente újra ípítették vagy javították. Atán gyütt a földgáz, nálunk úgy 35 éve. Szépen rákötöttek ezekre a téglakéményekre és mit tapasztaltak  5 ... 10.. 15 év múlva ?

 Hát hogy a kémény felső része  nagyjából a felső harmad, a kéményfej tönkre ment.

 

Errodált.

Természetesen egyértelmű , hogy a földgáz a bűnös. A nagy víztartalmú égéstermék lecsapodott a kéményben és jött a fagy, ami betett neki. Az enyhén savasság nyilván rásegített. de nem az a főok. Természetesen a savval riogatni jobban lehet.

 Megoldás :

 A kémények bélelése. Kezdeteben a flexi alu cső, ami vékony falánál fogva sokáig nem tartott. Így radt a merev alú cső, a merev saválló acélcső néhol a furánflex vagy a flexi saválló acélcső

 

 

Új kéményeknél a samott cső.

 Megjegyzem van 150 db. elfekvő samott téglám, miért ne lenne jó az a kémény útólsó részének az építéshez ?