A következő helyszín, amiről talán érdemes írnom néhány sort, tulajdonképpen tartalék célpontként szerepelt Moszkvában, hiszen nem volt biztos, hogy beilleszthető lesz az itinerbe.

Szerencsére sikerült úgy alakítanunk a programokat, hogy aznap, mielőtt kora délután felszálltunk volna a Szentpétervárra induló vonatra, délelőtt gyors látogatást tettünk egy nagyon híres moszkvai kolostor temetőkertjében.

 

A Novogyevicsi temető már régóta a szovjet/orosz társadalmi, politikai, katonai elit temetkezési helye. Aki itt nyugszik, arról elmondható, hogy életében letett valamit az asztalra. Jelentőségét tekintve csak a Lenin Mauzóleum és a Kreml előzi meg. Hargittai István, az „Eltemetett dicsőség” című könyv szerzőjét idézve:

 

„A Novogyevicsi temető Moszkva és Oroszország legelőkelőbb temetője. Közvetlen szomszédja a Novogyevicsi kolostor, közel van a Moszkva folyóhoz és Moszkva belvárosához. A szovjet élet kiválóságait temették ide és ezzel folytatták a korábbi orosz hagyományokat. A temetőnek ez a szerepe ma is megvan. A Novogyevicsi temetőben található például Raisza Gorbacsova és Borisz Jelcin sírja is. A politikai és katonai vezetőkön kívül a Novogyevicsi a nyugvóhelye a szovjet és az orosz kultúra és tudomány színe-javának is, íróknak, művészeknek, mérnököknek és tudósoknak. Egy-egy temetői séta alkalmával a látogatót megérinti a tudomány óriásainak szelleme és a temető azt is érzékelteti, hogy milyen fontos szerepet kaptak a tudósok a szovjet társadalom életében.”

 

A temető főbejárata:

 

Nekünk ezúttal csak mintegy 1,5 óránk volt itt körülnézni, de abban biztos vagyok, ha legközelebb eljutok Moszkvába, ennél sokkal több időt kell rászánnom. Sajnos az időhiány miatt több olyan sírt nem találtam, amit szerettem volna (azóta már ismerem a pontos helyüket), de azért így is sikerült találkozni néhány nagyágyúval. A teljesség igénye nélkül megemlítek néhányat:

 

Balra Nyikita Hruscsov fekete-fehér, ellentmondást sugalló síremléke. A jobb oldali képen látható zászló formájú tömb pedig Borisz Jelcin nyughelye.

 

 

101 éves korában hunyt el Szergej Szokolov marsall, a Szovjetunió egykori Honvédelmi Minisztere. Karrierjét és katonai pályafutását egy sokunk által ismert, és abban az időben nagy port felvert eset törte meg, amikor 1987-ben a nyugatnémet Mathias Rust kis Cessna gépével leszállt a Vörös téren, pontosabban a mellette levő hídon.

 

Hazánkban is többször járt Viktor Kulikov marsall, vezérkari főnök, aki ’77 és ’89 között a VSz egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka volt. Tőle balra látható Mihail Szimonov, repülőgép tervező mérnök síremléke. A Szuhoj vállalatnál alkotott maradandót, többek között olyan típusok köthetők a nevéhez, mint a Szu-24 és a Szu-27.

 

 

A bal oldali fotón rögtön az első Vitalij Ginzburg, Nobel-díjas fizikus sírja. Egyéb kutatási területei mellett egyike volt azoknak a vezető tudósoknak, akiknek elévülhetetlen érdeme és nagyon fontos szerepe volt a szovjet hidrogénbomba kifejlesztésében. A jobb oldali képen German Tyitov szkafanderbe öltözött alakja látható, aki - Gagarin után - második szovjet űrhajósként járt a világűrben. Tyitov jobbján Nyikolaj Szergejev flotta-admirális, a haditengerészet egykori törzsfőnökének sírja található.

 

 

Két jól ismert név, Andrej Tupoljev és Szergej Iljusin repülőgép-konstruktőrök munkásságát nem kell bemutatni a repülés szerelmesei számára.

 

 

A következő fotókon látható személyekről előzőleg sajnos semmit nem hallottam, ellenben nagyon látványos és szép síremlékeik miatt érdemesnek tartom megmutatni őket. A bal oldali képen Vitalij Popkov, a jobb oldalin Amet Kán Szultán nyughelye látható. Mindketten nagyszerű vadászpilóták voltak, a II. világháború során számos légi csatát nyertek. Egyéb elismeréseik mellett mindketten kétszer kapták meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést.