14. nap, nov. 21 szombat, Coimbra III. rész.

Egyszer csak egy tér és egy illetve három épület fogadott, ahogy átmentem az orvosi és az irodalmi kar között.

A Museu Nacionale már kicsit olcsóbb. 5 szintes hatalmas épület, rögtön leküldtek a pincébe, kaptam egy fejlámpát, mert nagy a sötétség odalent. Római kori építmény maradvány, egy kő, amely,szerintük libációs áldozat bemutatására szolgált. Ők tudják, a libáció az valaminek a kiöntése, pl. a drága bor a földre. Már az egyiptomiak is gyakorolták ezt az áldozati formát.

Itt lent római kori kétszintes sötét labirintusban, hiába adtak lámpát, azzal is csak botorkálok. Sokan nem voltunk, még teremőr se, nincs mit ellopni, legfeljebb néhány szarkofág.
Meg egy kilométer (római mérföld) kő.

 

 

Fent a ország legnagyobb szoborgyűjteménye.

 

Szóval, szépek a szobrok,itt egy tipikus gót pucsítás, akkor még ez volt a szexi.

A kápolna

 

Az oszlophoz kötözött Jézus,

Csak úgy

 

 

Reliefek

 

 

 

Oszlopfők


Aztán egyel lejjebb sok-sok faszobor a 15. sz végéről. Az utolsó vacsora apostolai. Mind külön egyéniség. Mint Leonardónál. Vagy inkább.  

 

Ő például Péter, mellette a másik oldalon Jézus és Jézus mellett a kislányos János (vagy a rossz nyelvek aszerint Mária Magdolna).


Még lejjebb egy terem Mária és a kis Jézus. Fleg XVIII. sz. Azért van Pieta is:


Felmentem lifttel a tetejére, itt is szobrok. Most a flamandok, akik a régi székesegyházon dolgoztak már az 1500-as években. Nem nagy mesterek, de azért igen figyelemre méltóak. Pl. Olivier de Gand, feltehetően Gentből.


A helyi mesterek művein is kimutatható pl. Dürer hatása.
Vicente Gil és fia Manuel coimbrai festők voltak akiknek az első dokumentált festménye 1598-nól származik.
Ezeket Manuel festette:


XVI. sz-i festők Coimbrában.

Vannak még szép ötvösmunkák is. Sajnos, annyira csillognak, hogy lehetetlen lefényképezni.

Esetleg ezt, itt ülök vele szemben és nincs üveg mögött, csak egy öt méteres szakadék másik felén. :)


Gyenge aksi, megyek.
Búcsúzóul még egy kis azulejo

Szinte szecis.

Ez meg 1775-ből

 

Van bútor is

Meg egyházi felszerelés.
Még áldozunk Pombal márki emlékének és egyetemi reformjának.

 

 

Ez már az "Új Székesegyház" ott van, szinte a múzeum mellett.

Aztán tényleg vissza a szállodába. Amikor lejöttem a hegyről azon csodálkoztam, hogy tudtam felmenni? Megvolt a mai munkanap is. Mentem több, mint 8 órát. Fél hét és hétkor kezdődik a vacsoraidő.