Kálmán Ökrös Creative Commons License 2015.11.27 -9 0 124912

Kutatói munkák úgy érzem csak pénz kidobás a postagalambokkal kapcsolatosan. Rövid táv A rövid távú galambok szinte rutinból oldják meg az utakat,rövidebb távokon fel ismerik környezetüket,megjegyzik a tájat és támpontok segítségével is tájékozódnak,ebben az esetben sebesség nagyobb mint hosszú és közép távokon,ezt a rutint a mentor tudja értékesíteni a galamb maximális telsesítését felszinre hozva,motiválja serkenti minél gyorsabb haza térésre,felkészítésen sok múlik,értem ez alatt egészség és kalória bevitel,egy rövid távnak a felkészítése nem ugyan az mint példa egy hosszú távra készített madárnak.Melyik érkezik elsőnek? Olvastam egy kutatói munkát ami azt írja hogy falka vezér,ez marhaság,nyilván szerintem,az a galamb érkezik elsőnek aki igen jól motivált jól felkészített és nem is biztos hogy egy szuper madár ami minden úton elsőnek érkezik,mondjuk ilyen a világon nincs ami mondjuk csak 6kosarazásból 6x I. Ha tévedek kérlek írd meg nekem, ebben az esetben meg is dőlt az elmélet mi szerint falka vezér elméleten lovagoltak. A start pillanatában sokkal több energiát használ,véleményem szerint az első 100-200 km belül szinte a feleenergiáját felhasználja,a tempó és a tressz miatt,a továbbiakban döntésén és energia készletén múlik a teljesítmény,a falka szellemét nagyon nehezen adja fel,erre is tanítani kell! Biztonságosabban érzi magát a falkában a ragadozó támadások miatt,viszont mikor már ismerős tályat fedezfel könnyebben tud egyéni döntést hozni,ezek az él repülő galambok.Minél idősebb egy galamb annál jobban használja a fejét,viszont ebben az esetben a rutin és a gondolkodás azt eredményezi hogy könnyen kummant,az az lassabban repül társainál mert tartalékolja erejét még rövidebb távokon is. Ha egy rövidebb távú jó teljesítő galambot be pakolunk hosszabb távokra szinte biztosan azt érjük el hogy a galamb tapasztalatából ki indulva el kezd tartalékolni,gondolkodik,hol lehet és hogyan érjen haza biztonságosan energia készletét beosztva,ebben az esetben is a felkészítésen múlik a lehetőség hisz ő nem tudja mennyi km van elötte. Mikor a felkészítés nem megfelelő, vagy az időjárási körülmények késztetik a megülésre pihenésre vagy víz felvételre,az történik hogy a kimerültség stressz helyzet kialakulása is egyben,energia készlete kimerült,izomláz,stessz,nyitott az immunredszer a betegségekre,megüléskor a pihenés ujabb problémákat okoz,gondolkodásra készteti,a ragadozó félelmei szinte megszünnek és egyetlen kiutat keres önfentartás,víz felvétel vagy élelem szerzés,ha szerencsés megtudja oldani hogy nem pusztul el és élete árán is küzd hogy haza térjen,vagy egyszerűen feladja és hazatérési vágyát ki elégíti önfentartási körülmények megfelelő környezet számára és soha többet nem tér haza,csak akkor ha ez a körülmény ismét életét kockáztatja,más a kérdés egy befogott galambal,mivel ellátotság meg történik a galamb életfeltételei gyorsan helyre állnak és honvágya készteti az othonába,gondolkodik,és az első lehetőséget kihasználva haza tér dúcába ismét,ha viszont ujra versenyeztetjük és ugyan csak kialakulnak olyan feltételek ami számára életét megnehezítik képes gondolkodni és visszatér arra a helyre ahol őt befogták és jobb kürülménynek gondolja. A hosszú távú galambok megtett útvonalain el lehet gondolkodni mi is történik.Galambász ezt meg is teszi,kiséri gondolatban hol járhatnak,katasztrófa utakon szinte együtt érezve galambjaival. Hogy meg tudjuk érteni a versenyzést valahol gondolatokban át is kell élni.