Igen ez egy érdekes kérdés, hogy mit tekintünk "pozitív"-nak, főleg itt Magyarországon.
Én díjazom, hogy szűkös kereteken belül némi empátia azért lejött a válaszlevélből.

 

Operaházat illeteően két élményem idekívánkozik:

 

(1)

7 évesen láttam első operámat a Rajna kincsét, teltház mellett.

Erkély középpáholy (tudtommal akkoriban nem nagyon adtak rá ki jegyet, arisztokrata csökevénység miatt, apám sem tudott rá szerezni zenei összeköttetései révén) melletti páholy apámmal tán kettesben.

Lehet, hogy ez csak bennem él így, símán lehet, hogy bőven voltak középpáholyos jegyek akkoriban is és teltház ide vagy oda, pont nem jött el az előadásra a jegytulajdonos.

Arra emlékszem, hogy meglehet nem evvel az operával kellett volna kezdenem és akkor ma jobban szeretném az operát magát ;)

Mai napig inkább Siegfried és Istenek alkonya, mint Rajna kincse.

 

(2)

A másik proszcénium páholyos Varázsfuvola előadás.

Na azt imádtam :)