Köszönjük ezen kései észrevételezést.

 

A hangzás azonosságából (homonímia) még nem következik egyenesen a kapcsolat, a többi hasonló lehetőséget ki kell zárni. Első nekifutásra jó ökölszabály a 'hasonló hangzás - hasonló jelentés - érintett két nyelv találkozása' hármas vizsgálata. A hármas megléte esetén jöhet a mélyebb, alaposabb igazolás, melyet már tudományosság kritériumai mellett kell végezni. 

 

Jelen esetben mind az ajánlottad héber, mind a Kis Lajos említette egyik lehetőség, a német eredetre igaz; habár nincs infóm, hogy a hazai zsidóság által használt nyelvekben a ram 'magas' szó létezik-e. De még mindig itt van, hogy a magyar nyelvben is létezik a rám hangalak. Ott van a már említett Ráhm családnév, de Zalában Nagylengyel egyik településrészének, szerének neve is Rám.

 

Mai állapot.

 

Egy 1859-es térképen.

 

S ez nem is Rahm, hanem Rám alakú. Nagylengyel Göcsej része.

"Azt a településegyüttest, amely egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó, kis házcsoportokból áll, szeres településnek nevezi a magyar településföldrajzi irodalom. Ez a településforma a délnyugat-magyarországi Őrségben és Göcsejben jellemző. Párhuzamai megtalálhatók a szomszédos Lendva-vidéki, muraközi és stejer területeken is. A szeres település részeit képező kis házcsoportokat az Őrségben szernek, Göcsejben szegnek nevezik. Nevüket általában az őket lakó családtól kapták. A szeres településű községek általában 5–10 szerből állnak. Előfordul, hogy a szerek között csak néhány teleknyi távolság húzódik. Állhatnak azonban az apró házcsoportok 1–2 kilométerre is egymástól. A délnyugat-magyarországi szeres települések többségét kisnemesek lakták, akiknek ősei határőrök és várjobbágyok voltak a középkorban."

(Magyarország településszerkezete)

 

Ebből az is következik, hogy a magyar névállománynak már régóta része a Rám, s itt lényegtelen a névalak eredete. Sajnos Dömösről nem maradt fenn régebbi térkép, a publikusan elérhetők között a II. katonai térképen szerepelnek már a földrajzi nevek és ezen már Ramhegy alak található, s minden mai nevet már tartalmaz. De ha figyelembe vesszük, hogy a szomszédos települések Marót, Szentlélek és Visegrád XVIII. század végi térképein szereplő nevek még ma is ugyanúgy léteznek és mind magyar, akkor Dömös esetében is hasonlót feltételezhetünk. Azaz nagy valószínűséggel a Rám-hegyet több száz éve így hívják és nagy valószínűséggel magyar névadással.