Szia!

Tekintettel arra, hogy ilyen régóta fennáll ez a probléma nálad, én mindenképpen azt javasolnám, hogy a közeljövőben keress fel egy szakembert (aki lehetőleg pszichiáter, pszichoterapeuta). Az, hogy ez valóban önálló kényszerbetegség-e, vagy más egyéb szorongásos zavar, stb. tünete, azt inkább döntse el egy hozzáértő, aki a diagnózis felállítását követően segítséget nyújthat a gyógyulásban.

Súlyosságtól függően képbe kerülhetnek természetesen a gyógyszerek is, amiktől nem kell félni. Túl sok félrevezető információ található az interneten a pszichofarmakonokról, viszont számos esetben nélkülözhetetlen a használatuk. A mai modern gyógyszerek többségének már nincsenek komoly mellékhatásaik, a velük elért eredmény (legalábbis egy komolyan szenvedő, szorongó beteg számára) pedig maga a "megváltás" lehet, ezt saját tapasztalatból mondom.

A pszichoterápia is nagyon fontos, megvannak a megfelelő módszerek, amiket otthon is lehet gyakorolni, de az orvosi vezetés általában azért javasolt.

A kísérletezgetéssel, önterápiával sokszor értékes idő telik el (ha jól értem nálad már tíz évnél is régebb óta fennáll ez a probléma), ami csak felesleges szenvedést okoz és nem is hozza a várt eredményt. Én azt mondom, hogy merjük elfogadni az orvosi segítséget.

Nyilván enyhébb esetben nem feltétlenül kell pszichiáterhez járni és gyógyszereket szedni, de ezt mindenki úgyis maga érzi. Arra kell csak vigyázni, hogy ne hatalmasodjon el a betegség, ne forduljon rosszabbra, ne váltson tünetet, ne alakuljon ki komolyabb betegség (esetleg depresszió).

Az esetek többségében alapvetően szorongásra vezethető vissza a kényszeres tünetek megjelenése. A kényszergondolatok sokféle formát ölthetnek, sok közülük ijesztő vagy egyszerűen "csak" zavaró. Nem könnyű küzdeni ellenük, valójában pedig az a leghatásosabb módszerek egyike, ha nem is küzdesz. Csak hagyod, hogy a gondolat jöjjön és menjen. Mondd a gondolatnak, hogy "én már ismerlek téged, tudom, hogy nem árthatsz nekem, mivel csak egy erőtlen rosszakaró vagy, csak egy hazug gondolat és nem a valóság. Elengedlek, menj békével".

Véleményem szerint pl. az önszuggesztió is használhat. Keress rá Emile Coue-ra és az ő könyveire, nekem korábban bevált.

Egyelőre ennyit tudtam írni, remélem találsz használható infót a soraim között.

Béke