Szia Magdus! :) olykor keveset gondolunk a férfiakról...mindenki panaszkodik rájuk, így, megy úgy, egyedül cilpeli a terheket - aztán egy ilyen helyzetben kiderül, mennyire alulbecsüljük őket...az én férjem is minden elintéz, nem tud főzni, de a lecsójával ma elkápráztatott, és bizony nagyon nehezemre esett nem adni az itinereket, befogtam a számat, - és láss csodát, isteni finomat főzött, és a konyha is csilli-villi:) Lehet, hogy a magunk nélkülözhetetlensége kell valamiért az egonknak? :D:D:D:D A fürdés botrány...a műanyag széket már nem volt időm beszerezni műtét előtt, de ma elküldöm a drágámat, hogy a 100 Ft-os boltban vegyen egyet:D

A varratszedés fájdalmas? Amiután kiszedték a varratokat, még mennyi ideig kell polcolgatni, meg feküdni, meg egyáltalán, meddig kell ez a fekvés/ülős semmittevősdi? Nyilván a két láb mást diktál, mint az egy, - én kb. még 3 hetet gondoltam magamnak a munkába járásig...és szerencsés vagyok, magam oszthatom be a munkaidőmet, így eleinte 3-4 órát gondoltam bent lenni, utána itthon polcolás...vagy nem kell ennyire túlparázni? A türelemmel hadilábon állok, de minden nap elmondom magamnak, türelem! Enélkül nem megy:) Ma már csak 1 Rubophent vettem be kora reggel, - a lábraállás mindig reggel a legnehezebb.  A drót másfél év???...és addig merev a nagylábujj???... hogy fogok tudni menni? :) Köszi az infokat, ölelés:)