A post-Lyme syndroma

A post-Lyme syndroma többnyire olyan szubjektívnek ítélhető panaszokból áll, amelyek tudományos vizsgálata rendkívül nehéz, csaknem lehetetlen. A panaszok ízületi és izomfájdalmakból, a szellemi és fizikai teljesítőképesség csökkenéséből, fáradékonyságból állnak. Mivel objektív tünetek nincsenek, ezek a betegek többnyire psychiátrián kötnek ki, és valamilyen antidepresszáns-kezelésben részesülnek. A post-Lyme syndroma létét tulajdonképpen nem is igazolja semmi más, minthogy a Lb lezajlása után a világon mindenütt ugyanazokat a panaszokat, a betegek nagyjából azonos arányban adják elő. Okát tulajdonképpen nem ismerjük, de egy nemrég publikált amerikai kettős vak vizsgálatból is tudjuk, hogy kezelésében a nagydózisú, kéthónapos, váltott antibiotikum (ceftriaxon és doxycyclin) adása sem látszik hatékonyabbnak, mint a placébó. Amióta az összehasonlító western blot vizsgálatot bevezettük, és a kiszűrt betegeket újra kezeljük - megszűnt a post-Lyme syndroma. Ez azt sugallja, hogy ezt a lényegében gyógyíthatatlan tünetegyüttest a túlélő borreliák okozzák.