Koszonom, megnezegetem.

 

"Ezek miatt a kikerülhetetlenül szükséges információk miatt minden háttértárolón van boot-szektor, (vagy azzal ekvivalens paramétertábla), legfeljebb a boot-kód hibajelzéssel leáll, ha oprendszer nélküli a lemez, és mégis megpróbálsz róla rendszert indítani."

 

Na, akkor megprobalok minel pontosabban visszaemlekezni, miket tanitgattak 1989-ben nekunk:

 

1. Ha flopit (magyarok vagyunk !) formazunk, gondosan jeloljuk meg, melyikre teszunk operacio rendszert, mert azon lesz boot szektor. A boot szektor azt jelenti, hogy az operacios rendszer arrol "butul be", azaz onnan indithato a szamitoget.

2. Egy dobozban 10 db flopi van, csak egyre erdemes operacios rendszert tenni, esetleg meg egy masikra, hogy legyen vesztartalek. Ezek fuleit le kell ragasztani, hogy ne lehessen irni rajuk, mert ha kesobb irunk ra, megserulhet az operacios rendszer.

3. A tobbi flopit csak siman kell formazni, mert akkor azokra nem kerul boot szektor, sokkal tobb adatot lehet rajta tarolni, mert a boot szektor megvaltoztatja a flopi szerkezetet. Hiaba toroljuk rola az operacios rendszert, akkor is csak kevesebb adatot tudunk rajta tarolni, mint a siman formazott, boot szektor nelkuliek.

4. Ha a tartalek operacios rendszeru flopin is adatot akarunk tarolni, akkor nem eleg torolni rola az operacios rendszert, hanem ujra kell formazni, megpedig boot szektor nelkul: lasd 3-as pont.

 

 

Sot, meg olyanokat is mondtak, hogy az IBM hamarosan be fogja latni, hogy nagy tevedes volt Bill Gatesnak adni a szerzodest, mert az o flopijai csak 360kB-t kepesek tarolni, mig a CP/M rendszer, amire a Szamalk es Sztaki meg masok is alapoztak, 600 kB-ot tud irni ugyan arra a flopira, ugyhogy a DOS az nagy penzkidobas.

(A mai napig nem tudom, mi az a CP/M, csak arra emlekszem, hogy valoban lattam rola konyvet szivarvanycsikos sorozatban.)