Pinyo Creative Commons License 2015.09.24 0 0 51335

[Vár a Hármas 2015]

 

Para#1

Itt a hiánygazdaság! Egy hónappal ezelőtt a Decathlonos kétliteres víztasakom ragasztása elvált. Kétszer használtam. Visszaváltottam, de nem volt helyette raktáron semmi, később sem, de azóta sem és a verseny előtti napon sem volt! http://www.decathlon.co.hu/500-viztasak-2-l-id_8300755.html

Mindig arra terveztem, hogy nem lesz sehol frissítés. És a megálló csak plusz idő. Erre most jön egy hosszú futás, amikor kénytelen leszek megállni a frissítőpontokon és kulacsozni.

Sajnos a hátizsákot ettől függetlenül vinnem kellett, mert a zselé, telefon, és személyes és vécépapírok nem fértek el máshogy.

 

Para#2

Szegény embert az ág is húzza! Hétvégére esőt ígértek, ami a sorstól azért is meglepő, mert sosem futóversenyeztem esőben.
 

Para#3

Kilukadt a cipőm orra, kandikál ki zoknim bojtja. A versenyre az 1500 km-es Pegazusomat lecseréltem a tavalyi 2000 kilométeres felemás Pegazusokra. Utóbbiak kellemesebb helyen voltak szakadtak, nem zavarják a nagylábujjam körmét.

 

Para#4

Azt már a rajtlistából láttam, hogy a törzstagok - Hajduska Balázs, Urbán Zsolti - mellé új erős ember jött Ispánki Zoltán személyében. Ráadásul a helyszínen megjelent Szabó Áron is, aki még egy esetleges rossz formában is más kaliber.

 

Vasárnap hajnali háromkor tervezetten felkeltem, ettem egy adag tésztát és visszafeküdtem. Hallásom vészesen romlik, így öt óra helyett öt-negyvenötkor keltem. Az eső még szemerkélt, de a radarképen bő utánpótlás látszott.

 

Hét órakor indult a derby a Clark Ádám térről. Ötven aszfaltra és szintre éhes ember. 15C fok, szinte üres hátizsák, övtáskában kulacs, háromnegyedes nadrág, rövidujjú alatt egy pulzusmérő és két cicijajstop volt az öltözetem. Az eső rövidesen elállt. Tudta hogy versenyem van :)

 

Az idei taktika a konzervatív futás volt. Az előző heti félmaraton csúnya lecke volt a határra való pulzustervezésből. Nagyon kicsi a játéktér! 169 helyett 167 már valószínűleg bírható lett volna! De két ütés az 2-4 másodperc kilométerenként, érdemes néha kockáztatni, de úgy látszik idén (csakúgy, mint tavaly) nem jött be. És miután ilyen erős emberek mellett esély sem volt harmadiknak beérni, nyugodtan kipróbálhattam az ötletet. Bár a 160-as pulzus átlag még menne egy maratonon, most megcéloztam a 155-öst.

 

Rajt után kiderült, hogy Ispánki Zoltán mégsem akart ma sietni, de az Áron-Zsolt-Balázs hármas már az elejétől kezdve beállt az első három pozícióra, én meg a negyedikre. A Váron át a Naphegy aljához még együtt érkeztünk, de a Gellért-hegyen már a látótávolságból is kikerültek. Én pedig ezután egy nagyon jót futottam, vidáman, megerőltetés nélkül. Túl voltunk a Széchenyi és Kis-Sváb hegyen, megmásztam a Diós árkot és megcsodáltam az új kultúrmurvás kirándulóutat a Normafánál.

 

20km, 1:49. A János-hegyig tartó féltáv 152-es átlag pulzusra sikerült a tavalyi 156-oshoz képest, viszont három perc javítást jelentett. Nem rossz. Itt fent még kicsit őszies volt az idő, felhőben járt a hegy, de esőnek már nyoma sem volt. Miután a Hárs-hegyről lefutva a nedves köveken kellett óvatoskodni, már azon örvendeztem, hogy a Hűvösvölgyi Nagyrétre eddig mindig rámjött a görcs, most meg elmaradt. A máriaremetei hurok harminc százalékos utcái: Határ, Rákóczi, Mikes Kelemen, Villám utca is gyorsan tovatűntek.

 

A Hűvösvölgyi végállomásoknál közölték, hogy egy perc tizenötre vannak előttem. Nocsak. A 30. kilométernél jártam (2ó45perc), már csak egy óra volt hátra. Hogy elszállt az idő... Az Ördög árok melletti sétányon még senkit sem láttam, de aztán a Madár utcás meredekre fordulva megpillantottam Urbán Zsoltit. Kanyarodik, a sarokig számolok, 1:05. Újabb sarok, számolok, 0:53. Tehát valóban közeledek. Végül a Rózsadombon, miután az utolsó hosszú lejtőre ráfordultunk, megelőztem. Mondtam valamit, majd még egyszer. Ezt párszor még eljátszottuk :) (nem hall, mindig zenét hallgat). Kicsit emeltem a tempón, hátha egyértelmű lesz, hogy én itt most főnixmadárként lehagyom, de a lejtő aljára már együtt érkeztünk. Szóval nem hagyta magát. Itt, a Szépvölgyi-Folyondár sarkán volt az utolsó frissítő. Az, hogy nem volt hajlandó lemaradni, nem volt jó jel, mert ő 1:18-as félmaratonista míg én 1:29 voltam idén. Elvileg 20-30mp/km a köztünk lévő tudáskülönbség. Tehát amikor ő még négypercesekkel trallala akkor én már nem élek hörr-hörr.

 

A 36. kilométert kezdtük. Következett az utolsó öt kilométer, Óbudáról a HHH csúcsára. Ez most már kezdett verseny lenni. Emelkedő. Az utolsó 15 kilométer pihenője (145-150 szigetrefutós pulzus) után egy kis pörgés következett, a Nyereg utcán kétszer is sétára kényszerítettem ellenfelemet, miközben én futottam. Alkalmanként több tíz centis előnyt harcolva ki ezáltal :) Pulzus 160 fölött. Zsolti biztat, hogy nyomjam, cserébe panaszkodom. Kulacs kiürült, fenébe, előző pontnál többet kellett volna inni vagy tölteni. Zselét egyek még? Eddig csak három volt, nincs rá idő, különben sincs folyadék.

 

Miközben a Fenyőgyöngye felé küzdöttünk a Szépvölgyin, Hajduska Balázs is feltűnt egy-két percre előttünk. Mintha kezdeném érezni a görcsöt, közben levágtuk az FGy feletti szerpentint. Miközben én futást imitáltam, Zsolti sétált, megelőztem, megint nyertem egy métert. A hosszú köves sétányon kicsit belassítotam, mert kezdem érezni a görcsöt. Egy pillanatra megláttam Balázst, talán csak egyedül. Zsolttól kapom a biztatást, majd a cél előtt 500 méterrel hirtelen berántja a görcs a bal hátsó combizmat. Kapitulálok, se előre se hátra, még azt is elfelejtettem, mit kell ilyenkor csinálni: nyújtani vagy hajlítani. Egy helyben állok sokáig, majd masszírozok, kiiszom az utolsó cseppeket a kulacsból, elindulok, lassan futni is tudok. Már csak egy emelkedőt és egy lépcsősort kell kibírni és fent a cél, végre!

 

De szép is lett volna enélkül a három perc kiesés nélkül. Úgy érzem, még lett volna tartalékom. De ettől függetlenül egy nagyon kellemes, elég könnyű futáson voltam túl. A görcsöt leszámítva legalább 7 perc volt a javítás tavalyhoz képest, hárommal könnyebb pulzuson. Hej, de elfogadnám ezt az októberi maratonra!

 

Végül Szabó Áron, Hajduska Balázs, Urbán Zsolti, én lett a sorrend.

 

Track:

https://www.strava.com/activities/396032028

https://connect.garmin.com/modern/activity/904061232

 

Eredmények

http://www.varaharmas.hu/index.php?page=results&year=2015&workplace=open

 

Adatok: 40,4km /  3h48m / 1800+m szint / 151 avg hr

 

A kajálást főleg magamnak írom visszakeresés végett, mert alapvetően bejött:
előző este lekváros tészta és müzli, a 7 órai rajt miatt hajnali 3-kor tányér lekváros tészta. Rajt előtt Mars szelet. Verseny alatt 6 dl szénhidrátos ital (Basica porból), 3xPowergel, 1 kis sajtos rúd, izotóniás + víz.

 

Összehasonlítások

https://www.strava.com/segments/8192729/compare/OTQ5MTI2NDQyMCw0NjYyNTgyOTUyLDQ2NjIxMzI3Njc=

(előző évek meneteinek összehasonlítása. Lehet, hogy lassú!!! Nem kizárt, hogy pár percig fut az oldal scriptje, de aztán mutat grafikont)

 

Áronhoz képesti grafikon

https://www.strava.com/segments/8192729/compare/OTQ5MTI2NDQyMCw5NTAwMDkzMTA3

(a két nagy ugrás: volt neki egy három perces kerülője, majd nekem meg egy háromperces görcsöm) 13 perc mínuszom lett, bár ő az utolsó negyedben már nem kellett hogy nyomja.