Éliás :  Az, hogy esetleg Erdélyben gyakoribb előfordulásúak az ószövetségi alapokra visszavezethető családnevek, mint a magyarországi részeken, azért nem jelenti azt, hogy ezek a nevek feltétlenül erdélyi eredetűek, vagy székelyek.

Persze akár székely eredetű is lehet, mert a környéken tényleg telepedtek le székelyek.

Még Harsányba is jutott Székely család, - úgy emlékszem. 

 

Azt nem tudom, hogy mennyire gyakori név az Éliás a zsidók között, de abban szinte teljesen biztos lehetsz, hogy a tieid eredete nem hozzájuk vezet vissza. A Hegyalján meg persze, hogy sok zsidó élt egykor, a borkereskedelem, a szőlő birtokok, az itteni vásárhely-városok iparos rétegei, stb. ok miatt.

 

Ha a mi általunk vizsgált korban, csak az akkori Borsod megyét nézzük meg, még itt sem ritka az Éliás családnév a római katolikusok között, sok faluban van nyomuk. Ha esetleg a te Annádat keressük, a vélelmezett születési adata alapján akár Szirmabesenyőn, akár Tardon is több is van, aki szóba jöhet ősödként. És még persze közel-távol máshol is lehetnek. Ők Rk. vallásúak.

 

1818. decemberében szül egy ilyen nevű anya Miskolc-Mindszenten,  (Mindszent Miskolcz Borsod Rkat.- FS ), -akkor apa feltüntetése nélkül- amely adat esetleg a számodra is lehet figyelmet érdemlő.

 

Mindszent ugyan helyileg Miskolc része, de a Tapolcai Uradalomhoz tartozik, mint a szomszédos Görömböly is. Egy "utca-falu", és egy kis túlzással a római katolikusok "központja" egy időben a környéken, mint Görömböly a görög katolikusoké. Ne felejtsük el, hogy Miskolc és a tágabb környéke is sokáig inkább református.

 

Amit írtál az ősöd első Harsányban anyakönyvezett gyermekéről, - hogy Görömbölyön született, -ez arra mutat, hogy innen költözhetett át a család. Az eddig ismert adatokból én arra következtetek, hogy az apa esetén erősödött a gyanú, hogy esetleg ő görög katolikus vallású lehetett eredetileg.

( Az apa előforduló Orosz ragadványneve is talán hangsúlyosabbá válik így.)

Szerintem az anya viszont római katolikus lehetett.

(Persze jó lenne tudni azt is, hogy miként tűnik fel a család később a görömbölyi gk. anyakönyvben?

Ez a család, vagy csak egy Marsalkó nevű családra utalsz ezzel? )

 

1820-ban, a kérdéses időben Görömbölyön volt mindkét katolikus felekezetnek saját anyakönyvezése, temploma. Tehát más ok miatt történt  --költözés(?), mégis ottani gyökerezése, kapcsolata valamelyik szülőnek, (?)  stb. -- az 1820-as gyermeküket Harsányban keresztelni.

Én felületes kereséssel Harsányban 1820, 26, 31, 35, 39-ben született gyerekeit találtam a kérdéses családnak. Az utolsó adat kizárja a te Marsalkó Istvánod 1837-es halálát.

 

Régebben olvastam én is Tibolddaróc történetét, és bennem is felmerült akkor, hogy hogyan is kell érteni a szerzőt, miszerint a Stájerországból sietve érkezők elhagyták a népviseletüket útközben.  :)